A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós és Fülep Lajos levelezése

Móricz Zsigmond a harmincas években kezd foglalkozni „azzal a vadkelettel .. .", melynek egy földdarabja Boromisza Tibor festőművész irányításával Káplár merész vállalkozásának színtere. Móricz Zsigmond

26 örömmel közölte: ,,A Hortobágynak most nagy festője lett úgy hallom Boromisza Tibor, s bizonnyal mások is vannak." Káplár a Hortobágyon dolgozó művészek együttes fővárosi bemutatkozását tervezte. Elképzelését a Nemzeti Szalon

27 igazgatója, Déry Béla 1929. április 6-i levelében „igen érdekesnek" tartotta. Káplár, 1928-ban (márc. 18. Bp. Nemzeti Szalon LX.) rendezett kiállítása színhelyén, ez alkalommal 57 festménnyel szerepelt. (A kiállító művészek

28 közül csak a szobrásznő munkássága említésre méltó.) A kiállításon a hortobágyi festőkolóniát egyedül Káplár képviselte. Ő, a kiállítás előtt bizalommal fordult a hajdani európai hírű tudóshoz Fülep Lajoshoz, mert tőle — mint írta: „. . . őszinte, mély és jól megfontolt kritikát ..." remélt. A művész határozottságára is vall: „Én hiszem... hogy jól dolgozok . ..," „.. . az a nézetem, hogy ... rossz képeket nem érdemes festeni." Kérését tartalmazó leveleihez festményeiről kilenc fényképet is mellékelt. A fényképek mérete (átlag 8 X 11 cm) zavarhatta bírálóját, de nem késlekedett válaszával: „...kétségtelennek és minden kérdésen fölül állónak látom az ön tehetségét." (A fényképek sorában látható két festményre később Lyka Károly

29 is felfigyelt: „Koratavasz, Holdvilágos éjszaka a pusztán, Hajnali út a hídi vásárra с képei legjobb művei közé tartoznak.") Fülepet Káplár sorai olvasásakor — feltételezhető —• megragadhatták az életrajz vázlatos jelzései: a Szépművészeti Múzeumban Piombo férfit ábrázoló festményének megpillantásakor a fiatal hortobágyi pásztor megrendült lelkiállapotáról és elhatározásáról, hogy megváltoztatja életét! Fülep Káplárt támogatásáról biztosította és baráti körével mindent meg is tett, hogy a nagy elhatározás valóban fordulatot hozó legyen. Fülep tekintélye a Káplár művészetének értékelésére felkért kritikusok névsorával is mérhető. A legnevesebbek: az esszéiről ismert Elek Artúr, az Újság és a Nyugat rovatvezetője. Kárpáti Aurél író, a Pesti Napló kritikusa. A később Medgyessyt is bemutató Farkas Zoltán, a Nyugat és a Napkelet kritikáiból jól ismert művészettörténész. Fülep, Móricz Zsigmond (aki akkor Babits-csal a Nyugat szerkesztője) és Csók István támogatását is kérte. Érdemes felidézni a művészt méltató sajtóbeli bírálat néhány részletét. Elek Artúr: „. .. az utóbbi években divatja lett festészetünkben a Hortobágynak, de Káplár Miklós többet megmutat belőle, mint bármelyik elődje. A költő, aki ebben a festőben lakik, az álmodozó és boldogan elcsodálkozó, valósággal meg tudta újítani művészetét, motívumait, technikai hatásait is. Az igazi tehetségek keze alatt mindig meg szokott újhodni a régi." (Üjság, 1931.) Kárpáti Aurél: „...Hortobágy tájai — különösen dekoratív hajlandóságra valló bárányfelhős egükkel — a naturális ábrázoláson túlmenő, tiszta festői szándékot dokumentálnak." (Pesti Napló, 1931.) 26 Móricz Virág: Móricz Zsigmond, a Nyugat új szerkesztője. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. Szerk.: Baróti D. (Bp., 1963.) 22—26. 27 Nemzeti Szalon. Kiállítási épület Budapesten, az egykori Erzsébet téren 1907— 1960 között. Az azonos nevű művészeti egyesület művészei alapították. A kiállítási helyiség első igazgatója Ernst Lajos, 1910-től Déry Béla volt. Déry kiállítási politikáját következetlenség jellemezte. 28 A LXXIV, Csoportkiállítás katalógusa. Forgách—Hann Erzsébet (Budapest), Gidófalvy Istvánné Pataki Etelka (Romániai Képzőművészek Egyesülete), Hacki Zoltán (Pozsony), Káplár Miklós (Hajdúböszörmény), W. László Pál (Budapest) képzőművészek művei. (185 műtárgy.) Nemzeti Szalon, 1931. dec. 1—6. 29 Lyka Károly: Káplár Miklós. Magyar Művészet. (Főszerk.: Majovszky P.) XI. 1935. 5. 129—160. Tárgymutató III. In memóriám 160. 435