A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós és Fülep Lajos levelezése

9. kép. Káplár Miklós: Fekete sirályok. J. j. I: „Káplár" (Fénykép: MTA Könyvtára.) péket mindenkinek megmutatta, aki látogatóba jött nála. Azokból a képekből állítottam ki 1923 ban a Nemzeti Szalonban. Ugyanaz év nyarán mentem ki a Hortobágyra ahová mindig nagyon vágytam. Mindig jó érzés fogott el ha vissza gondoltam a Hortobágyra hol gyerekkoromat töltöttem mint pásztor. Nagyon nehezen ment a munka eleinte. Az első év csak kísérletezés volt. Nagy gondot okozott a puszta megfestése. Megoldani azt a nagy perspektívát ami ott van es az égnek felhőnek leheletszerű kristálytiszta színeit. Én azt is tartom, hogy a legszebb festői téma az ég. Kimeríthetetlen, változatos és színes. Nálam az eg a legfontosabb Milyen szép ott egy októberi reggel. Színes, finom, leheletszerű, hogy szinte lehetetlen megfesteni. Az ember valamennyire csak ugy tudja megfesteni ha ateli a dolgokat,. Bele éli magát Sokat járkál a pusztán este, hajnalba, éjszaka és figyeli milyen az est hajnal, holdvilágos éjszaka stb. És akkor adódnak egymás után a ternak. Mindenesetre sokat kell dolgozni és gondolkozni. Azt tartom, hogy a pusztát nagyobb képbe jobban ki lehet fejezni mint kicsibe. Utóbb azért festettem nagyobb kepéket mikor már jobban megértettem a pusztát. A Hortobágyon való tartózkodás mar maga nagy feladat. A kényelem hiánya, a légy, szúnyog a hideg, a szel, a forróság mely elől nincs hová menekülni és így mindezeket elkeli tűrni. Társaság, szórakozás ott nincs. Csak a munka és a természet szépségei ami nagyon kielégítő, fagyon szeretem a Hortobágyot és nagyon szépnek tartom eredetinek, festőinek es magyarnak A 3 évet sok nélkülözések és fáradozások mellett tudtam kihúzni. A legtöbbet köszönhetek Dr. Ecsedi Istvánnak.

14 Ö volt az aki megkérdezte van-e pénzem Aztán jót állott értem a kereskedőnél ahol festéket és vásznat vásároltam. Aztán Debreczen város is vásárolt képeket tőlem és lakással, tűzifával ellátott Festékem vásznam mindig volt ami a legfontosabb is. Ruházkodásról szo se lehetett. 14 Ecsedi István (1885—1936) etnográfus. Az Alföld népe anyagi kultúráját feltáró tudós. 1929-től a debreceni Déri Múzeum igazgatója 51 éves korában bekövetkezett haláláig. A művésznek önzetlen barátja volt. Káplár levelezésének megőrzése is Ecsedi előrelátó intézkedésének köszönhető. 425