A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: Anbau und Verarbeitung von Hanft im Bezirk Hajdu-Bihar

szabása:

2 „Ki tudott dolog, hogy ha Isten valamibe büségöt ad, azonképpen annak az ára is és miveltetésének bére is az büséggel együtt melléje száll és ócsódik, vagy öregbedik." Ruházkodásunk legrégibb alapanyagának feldolgozása kezdetben házilag történt. A házi felhasználás azonban nem sokáig tudta önmagában kielégíteni az igényeket. Erről tanúskodik a debreceni szűcs céh igen korai megalakulása is. A kassai (1307) és kolozsvári (1369) szűcsök után harmadikként a debreceni szűcsök kapták meg a kiváltságlevelüket 1449-ben Hunyadi János parancsára.

3 Ezidőben Debrecenben is csupán a varga és csapó céhek működtek.

4 A debreceni szűcsök mindenkori magas száma arról tanúskodik, hogy a szűcsmesterség jelentős szerepet töltött be Debrecen és környéke életében. A szűcs céh a XVI. század utolsó negyedétől 1601-ig 144 mestert fogadott be soraiba,

5

, majd 1641—1700-ig 85 1701—1771-ig 305 1807-ben 104 1853-ban 85 1870-ben 61 mesterembert foglalkoztatott.

6 A felszabadult inasok száma a következőképpen alakult:

7 1592—1600-ig 81 1601—1700-ig 765 1701—1800-ig 602 1801—1838-ig 247 Kezdetben a városi mesterek munkái mellett tovább folytatódott a bőrök házi kikészítése is. Míg az előbbiek a nemesi, polgári és gazdagparaszti ruhadarabok készítésével — nemes szőrmével való béleléssel és prémezéssel — foglalkoztak, addig a parasztok és pásztorok egyszerű ruháit házilag „cserzették".

8 A debreceni szűcs céh 1598. évi árszabása szerint a szűcs céh mesterei a következő munkákat végezték:

9 „Polgári felső ruhának bellelese kez chianalt róka mállal; Szikszay mentenek kez chianalt róka hátth bürből beleltetese stb." A szűcsök önálíó munkái körében csupán a ködmönkészítést találjuk:

10 „Nyers barany bürből az kitth ü maga chiaval megh valamely Embernek az szüch mester firfi kedmennek chinálása chiavalasaval együtt intalma egy forint legyen." A férfi ködmön mellett „asszonyállatnak való ranczos kedmen" is szerepel az árszabásban. A szűcsök későbbi árjegyzékei egyre több paraszti bőrruhát emlí2 A debreceni szűcs céh 1592, 1598 és 1754. évi szegődtető könyve és articulusai a Déri Múzeumban találhatók az Sz. 1908. 841 és Sz. 1908. 842—43-as leltári szám alatt. Gépelt példányai megtalálhatók a néprajzi adattárban, DMNÉ 395—70 és a 608—70-es számmal beleltározva. 3 Kresz Mária: Népi szűcsmunka (Budapest, 1979.) 20. 4 Balogh István: Civisek társadalma (Debrecen, 1946) 15. 5 Zoltai Lajos: A debreceni viselet a XVI—

XVIII. században. Ethn. Népélet, XLIX. (1938) 92. 6 Dorogi Márton: A hajdúsági és nagykunsági szűcsmesterség. DMNA. 395—70. 4. 7 Zoltai: i. m. 92. 8 A debreceni szűcs céh történetét a fennmaradt articulusok és szegődtető könyvek alapján Dorogi Márton több tanulmányában részletesen ismerteti. 1. Hajdúsági és nagykunsági szűcsmesterség. DMNÉ. 395—70. 48. 1. 2. A bunda. (Adatok a nagykunsági népviselethez), Szolnok, 1959. 8. 1. 3. Régi szűcsmesterségről. DMNA. 653—70. 7. 1,. 4. A kacagány és rokonai. Bőrruházat. DMNA. 654—70. 11. 1. 9 DMA. 608—70. 24. 10 DMNA. 608—70. 25. 312