A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: Anbau und Verarbeitung von Hanft im Bezirk Hajdu-Bihar

V. Szathmári Ibolya A debreceni és hajdúsági (színes hímzésű) női kisbundák Egy-egy tájegység sajátosan jellemző viselethagyományát több tényező alakítja ki, formálja hosszú idők folyamán. Hogy mennyire változatos, színpompás viselet jön létre egyes területeken, azt döntő mértékben a lakosság gazdasági körülményei, felekezeti hovatartozása, az ott élők ízlésvilága, lelkülete határozza meg. Közismert, hogy a református vallású lakosság körében a puritán, egyszerű viselet alakulhatott ki. Ez az egyszerűség jellemző megyénk területére is. Szemléletesen így ír erről Szűcs István:

1 „Ruházatuk tisztességes, fennhéjázás nélküli... vagyonukat nem hivalkodásra, hanem saját övéik hasznára fordították." Ezt az egyszerűséget azonban nem úgy kell értelmeznünk, hogy nélkülözött mindenféle színességét, elég hacsak az úri hímzés sokszínű párna- és lepedővégeire gondolunk, melyek kialakulásában reneszánsz művészetünknek volt döntő hatása. Mint látjuk, az egyes korok vezető stílusáramlatait sem hagyhatjuk figyelmen kívül mint olyan tényezőt, mely szintén hatással van a viselethagyományok és általában népi díszítőművészetünk alakulására. A Hajdú-Bihar megyei és debreceni viselet kutatásánál nem szabad elfelednünk azt sem, hogy Debrecen fontos vásárközpont volt századokon át. Az ország minden területéről érkeztek ide vásározók magukkal hozva sajátos termékeiket, amelyek az itteni mesteremberek számára sok esetben követendő minták is voltak. Így elkerülhetetlen volt, hogy egy idegen tájegység sajátosságai át ne kerüljenek egyik területről a másikra. Viseletkutatásnál feltétlenül vizsgálnunk kell a lakosság összetételét, az újabb betelepüléseket. Ez utóbbiak során új, eddig ismeretlen elemek kerülhetnek be a hagyományos viselet körébe s ott némi átalakulással vagy szervesen beépülnek abba, vagy bizonyos változást ők idéznek elő. Az eddigiekből kitűnik, hogy valamely tájegység viselethagyománya nem egy állandó, változatlan tárgyegyüttesből áll. Bizonyos darabjai elmaradnak, újak lépnek helyébe, olykor pedig a meglevők mennek át némi változáson, átalakuláson. Egy ilyen „átmeneti korszakot" jelent megyénk viselethagyományában a színes díszítésű, női kisbunda is, melynek bemutatására jelen munkánkban vállalkozunk. Az állatbőr szerepe a Hajdú-Bihar megyei viseletben Az állatbőrből készült ruhadarab a vadászattal, halászattal foglalkozó magyarság életmódjából adódó viselete volt régi időktől fogva. A bőrruha viselése, készítése soha nem szűnt meg, csupán népszerűsége, divatja, formája változott időről időre. A bőrruhák legmegfelelőbb alapanyagát a juh- és a báránybőr szolgáltatta, amelyek megyénk természeti adottságai folytán bőséggel álltak rendelkezésére az itt élő lakosságnak. így ír erről a debreceni szűcs céh 1598. évi ár1 Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme II. (Debrecen, 1872.) 646. 311