A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - N. Dávid Ildikó: Adatok a debreceni városháza XVIII–XIX. századi építéstörténetéhez

sodiké 3 + 6 + 5 + 6 + 3 tagolódású (8., 9. kép), s az udvar felől is megjelent a középrizalit. így a piano nobilén nagyobb, jobb arányú a díszterem, sokkal előnyósebb a főlépcső elhelyezése és az alaprajz több kisebb részlete. Mindkét tervről hiányzik az északi és a nyugati szárny alaprajzi kapcsolata. Ezt csak részben indokolja, hogy az északi oldalon sorakoztak a könyvnyomda helyiségei, illetve a börtöncellák a hozzá tartozó őrség szobáival. A főtér felől a földszintet — a régi városháza mintájára — boltok foglalták el. Mivel méretük aránytalanul nagy, a korábbi 19 helyett csak kilencnek jutott hely. Az emeleten minden különösebb elgondolás és rendszer nélkül sorakoztak a hivatali helyiségek, sokszor még funkciójuk pontos megjelölése is elmaradt. A két udvari szárny aszimmetrikus elrendezése az eredeti telekhatárok merev figyelembevételéből fakadt. Különösen feltűnő ez az épület északi sarkán, ahol a kétszintes Herpay ház még be is ékelődött a városháza kontúrjába. Emiatt a falsík megtört, s a szimmetrikus főhomlokzat ellenére erősen aszimmetrikus épület rajzolódott ki. A korábbi tervhez egy, a lépcsőházon át felvett keresztmetszet készült (6. kép), amelyen Hoffmann a déli szárny udvari homlokzatát is ábrázolta. A viszonylag nagy fesztávot tervezője roppant nyeregtetővel hidalta át. Az udvar architektúrája egyszerű: szögletes ablakait egyedül a markánsabb könyöklők díszítik. Kár, hogy az egymás alatti nyílások függőleges tengelye gyakran nem esik egybe és a földszint sokfajta eleme — kosáríves árkád, szegmentíves ajtó, egyenes záródású ajtó, osztott ajtó — rendszertelenül fordul elő. Ráadásul az északi szárnyon a börtön előtti falszakasz nyílásainak ritmusa egészen más. Végeredményben az udvar összképe elég kusza lett. A későbbi alaprajzokhoz hosszmetszet és a Piac tér felőli, főhomlokzat rajza tartozik. (7. kép.) A terv finomodása leginkább a homlokzatokon figyelhető meg. A későbbi sokkal díszesebb, az építészeti elemek alkalmazása következetesebb. Az első változattal ellentétben az épületet manzárd tető fedi. Az udvari homlokzat hiányában, az alaprajzokból kiindulva, sokat fejlődött a cour d'honneur kiképzése. A kedvezőbb alaprajz hatására az árkádok végigfuthatnak az udvar két oldalán. Sajnos egyenletes ritmusukat megtöri az összekötő szárny ablakokkal és falsávokkal tagolt architektúrája, megfosztva az udvart egységes karakterétől. A rizalit két oldalán az eltérő hosszúságú falszakaszok elárulják az aszimmetrikus alaprajzot. Ráadásul a földszinti alaprajz sematikus kidolgozása miatt a déli falat még ablakok sem törik át. Bár a főhomlokzat rajza csak a második alaprajzi változathoz készült el, mégis bizonyos, hogy kedvezőbb arányaival, meg a hangsúlyosabb középrizalittaí ez volt a szerencsésebb. A rajz megtévesztő, mert figyelmen kívül hagyta az északi sarkon beékelődő Herpay házat, amely az összképet erősen megzavarta volna. A homlokzat többfajta elemből ötvöződött össze, de alapjában véve a klasszicizáló későbarokk jegyeit viseli magán. A földszint erős kőosztása, a manzárd tető, a timpanonban elhelyezett címerpár és a középrizalit oszlopos főkapuja a fonatos mellvédű erkéllyel kastélyépítészetünk gyakori kiképzését követi. Hoffmann József tervei elárulják, hogy az új városháza első változatának készítője szerényebb képességű tervező volt. Munkájának legsikerültebb része a jóarányú, mértéktartóan díszes főhomlokzat. Javaslata azonban bizonyára nem nyerte meg a város vezetőinek tetszését, mert nevével a későbbiekben nem. találkozunk. Ebben része lehetett, hogy az eredetinél alig nagyobb épület csak átmenetileg enyhített volna a város közigazgatási központjának szűkösségén. Hasonlóan csupán terv maradt Rachbauer József debreceni építőmester 1793-ban készített munkája, melynek rajzai eddig nem kerültek elő.

13 1800-ig a városháza építésének ügye semmit sem haladt előre. Közben a korábbi épületek állapota egyre romlott, a Tolnai ház több szobája beomlott, a 13 A terv költségvetése 70 941 rh forint volt. — Zoltai i. m. 12. 160