A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - N. Dávid Ildikó: Adatok a debreceni városháza XVIII–XIX. századi építéstörténetéhez

Tar ház falai megrepedeztek.

14 Mindez még nyilvánvalóbbá tette, hogy a régi városháza javítgatása és toldozgatása helyett új, Debrecen nagyságához és a kor igényeihez méltó városházát kell építeni. Bár az 1802-es nagy tűzvész a régi épületet elkerülte, Debrecen első, 1802 júniusában kiadott tűzrendészeti és városrendezési szabályzata javasolta, hogy az új városházát, a tűz útjának megfékezésére, mind a négy oldalról utcával határolják.

15 Amikor a város vezetői Péchy Mihályt bízták meg az új városháza tervének elkészítésével, a Nagytemplom építője már ezt az elvet követte.

16 A zárt belső udvaros épületbe az északi és a déli oldalról is szekérrel járható kapu vezetett, a Piac térre és a Cegléd utcára nyíló boltok előtt árkád futott végig. A főtérre néző dísztermet szabadon álló kőoszlopokkal, a homlokzat síkjából erősen kiugorva tervezte. A nyugati és a déli szárnyat magasított attikával zárta, melybe alacsony szobasor került. A város, szűkös anyagi helyzete ellenére az építkezés megkezdését állandóan szorgalmazta. Mégis Péchy terve sem valósult meg, mert az Aedilis Directio jóváhagyása és a Kamara engedélye egyre késett. Közben 1811 áprilisában három újabb tűzvész pusztított a városban. Utánuk, a korábbi javaslat alapján, a régi városháza északi oldalánál megnyitották a Büdös-közt (későbbi Rózsa utca), s keleten, a volt Meletzky ház vonalában kitűzték a negyedik utca helyét.

17 Rábel és Litsmann kőművesmesterek 1818-ban az egész városházát életveszélyesnek minősítették. Ezért a hivatalok egy részét a szűkebb, de jobb állapotban levő Komáromi házba költöztették.

18 A város vezetői 1821. március 31-én, az Udvari Kamarához intézett levélben, a kamarás debreceni látogatására hivatkozva panaszolták az épületek életveszélyességét.

19 Külön kiemelték a városi börtön helyzetét: „ .. .a Tömlötzöknek nedves, büdös egészségtelen volta, és az hogy a' falai az el avultság miatt meg porlosodván, könnyen átlal lehet jukasztani, 's annál fogva sem a' Raboknak, sem a' Jurisdictiónak Ö reájok nézve telylyes bátorsága nem lehet...". A perceptoralis ház állapotáról, drámai hangú jelentésben, 1821. április 30-án, maguk a város perceptorai tudósítottak, melyet a tanács a Kamarához továbbított.

20 ,,A' Perceptoralis Ház a' régiség miatt egészen el avult, úgy hogy az oldalai mellyek egy mástól egésszen el váltak az öszve hasadózott bólthajtást alig tarthattyák, 's ha a' két szál vas (rmellyel az oldalai öszve vágynak kaptsolva:) engedni talál, nem lehet egyebet várni az öszveomlásnál, és mi a'kik hivatalbeli kötelességből szüntelen ott tartozunk lenni, rettegés és félelem nélkül tovább egy szempillantásig sem lehetünk." Május 6-án a város fiskálisa fordult a kamaráshoz. Beadványában elsősorban a meglevő épületek szűkösségét hangsúlyozta.

21 Ekkor a régi városházában már csak a Perceptoralis Ház, a Városgazdái Hivatal és a Kapitány Szék fért el. A többi hivatal — a Magistratus szobája, a kancellária, a levéltár, az ügyészség és a Rationária — a Komáromi házban működött.

22 A levél ismét foglalkozott a börtön helyzetével: „ .. .a' mostani Város Házánál lévő Tömlötzök, a' régiség, a' falak salétromos nedvességéből származó büdösség, és a' szobáknak a' Rabok sokaságához képpest, kevés, és szűk voltok miatt majdtsak nem lakhatatlanok, és könnyen döghalált okozhatok ...". Az igazság kiderítését is erősen hátráltatta, hogy a rabokat a tárgyalásokig sem tudták külön zárni, mert az 14 Zoltai i. m. 12. 15 Sápi i. m. 125. 16 Péchy tervét Zoltai leírásából ismerjük. Mivel jelzetüket nem említi, a rajzokat nem sikerült megtalálni. — Zoltai i. m. 12. 17 Sápi i. m. 131. — A városháza területének bővítésére a város már 1800-ban megvette Meletzky János telkét. 18 Zoltai i. m. 12. 19 OL Kamarai levéltár. E 75 Civitatensia 1825. 11:5/9. 20 Uo. 1825. 11:5/5—6. 21 Uo .1825. 11:5/10. 22 Uo. — Külön mellékleten a fiskális leveléhez csatolva. 161