A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Történelem - Takács Béla: A debreceni sebgyógyító céh története

Segner János városi orvos végezte, a látleletet azonban a sebgyógyító céh adta ki.

18 Ugyancsak a városi orvos irányítása mellett végezték felelősségteljes munkájukat a debreceni sebgyógyítók az 1739-es nagy pestisjárvány idején. A városi tanács 1739. április 27-én utasítást ad ki Bencsig Mátyás „kijelölt pestis orvos" részére, amelyben ezeket olvashatjuk: „ ... az utczán jártában is Medicus ur, és minden subordinátusi megesmertessenek, pantallér formán fejér vagy fekete fátyolt vagy kendőt, a kitül, mint lehet, visellyenek, jobb vállakon bal felé bocsátván az alsó végén. .. Mihelyt valahol valami gyanuság a pestis iránt ki adná magát, és azt a borbély insinuallja, a pestilentialis borbélyokkal, akiket kaphat, mindgyárt a patiens házához mennyen, ha nem hivatnék is a patienstől, és a patienst jól megvizsgállya, vizsgáltassa tapogassa és tapogattassa, és ha tapasztalatik, hogy a patiens valóságosan inficiálva vagyon mindgyárt a patienst szükséges orvosságokkal éltesse, legalább napjában kétszer meglátogassa, vagy látogattassa borbélyok által és magának referáltassa, ha pedig Lazarétumnak való ház rendeltetnék azok által, a kiket fog illetni, a beteget kivitesse, a házát be zárassa ... Micsoda curat kívánna azért az infectusok körül tartani, és micsoda instructiot a borbélyoknak adni, a T. N. Tanácsnak előre adja be Írásba, hogy a szükséges orvosságok el készitésrül in tempore dispentio tétetődgyék". 1739-ben két medicináé doctor működött Debrecenben. Az egyik a már említett Bencsig Mátyá főorvosként, Buzinkai György pedig „physicus"-i minőségben. Buzinkai a városi tanács rendelttére 1739-ben „Rövid oktatás. Miképpen kellessék magunkat Isten segítéségével jó praeservativák által a pestis ellen védelmezni, vagy a pestisben lévő betegeket orvosolni" címmel kis füzetkét írt, amely még ez évben másodszor is megjelent. Buzinkai javasolja, „hogy kevés, de jó és próbált praeservans orvosságok légyen a pestilentialis doctoroknak, borbélyoknak, kik közelebb állanak és szolgálnak az infectusoknak, hogy a pestisből ki-gőzölgő méreg ellen magokat védelmezhessék". Ügy látszik, Bencsig Mátyásnak nem volt valami jó véleménye Buzinkai „Rövid oktatás"-áról, mert az első kiadás végére Weszprémi István később saját kezűleg ezt írta: „Az akkori oppositus doctor Bentsig Mátyás Rövid okádásnak nevezte". Valószínűleg Bencsig, Buzinkainál képzettebb orvos lehetett, ugyanis Weszprémi nagy elismeréssel nyilatkozik Bencsignek a pestis idején végett munkájáról.

19 Debrecen városa jelentős fürdőkultúrájának első emléke bukkan fel a „Matricula civium", vagyis a polgárkönyv 1741-es bejegyzésében, ahol azt olvassuk, hogy Polgári Pál „fördős borbély", debreceni születésű, Csapó utcai lakos kér polgárjogot a tanácstól. Polgári Pál valószínűleg kádakkal felszerelt fürdőt nyitott a házában, ahol nyilván a borbélymesterséget is folytatta.

20 1761-ben a Helytartótanács országos érvényű rendeletet adott ki a borbélylegények, egyáltalán a sebgyógyítók magasabb képzettségének tárgyában. Ennek megfelelően a debreceni sebgyógyító céh „Examen Chirurgicum" címmel kátét szerkesztett, amelyben kérdés-feleit formájában adják elő a vizsgaanyagot, amit a jelölteknek meg kellett tanulni. A 144 kérdést-feleletet, valamint az ehhez csatolt tíz regulát és 39 kánont tartalmazó kéziratos exament Weszprémi István városi orvos állította össze. Az első kérdésre adott feleletben találjuk a chirurgusság, vagy borbélyság pontos meghatározását. Ezek szerint a chirurgia: „A Doctorságnak az az edgyik nevezetes része, mellyben arra taníttatunk, hogy a kézzel külső eszközök és külső Orvosságok által gyógyítható nyavalyák mimódon orvosoltassanak, vagy penig azoknak mimódon lehessen eleit venni". 18 Friedrich Ildikó: Az egészségügyi kultúra hiányának okai a 18. századi Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények, 82. sz. 1977. 65. lap. A látlelet csatolva a Báthori Zsigmond által megerősített céhszabályzat latin nyelvű példányához. Koll. Kvt. R. 503. sz. 19 A hatszázéves Debrecen. (Db. 1961). 321—322. Buzinkai György: Rövid oktatás ... Db. 1739. I. kiadás. Koll. Kt. Q. 1486/20. szám. 20 HBmL. Matricula Civium. I. köt. 27. lap. IV. A. 1011/s. sz. 140