A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.

1. A Közlöny alcímének változása Az alcím változás a lap hovatartozását fejezte ki. A béke első évében

15 még a „Magyar Protestáns Theologus Szövetség" hivatalos lapjaként jelent meg. Az 50. évfolyam (1919/1920) „Az Országos Református Theologus Szövetség Hivatalos Lapja" alcímet viseli. 1921/22:4—5. számtól a „Magyar Református Theologus Ifjúság" lapja az alcím 1926/1927-ig. Az 58. évfolyamtól (1927/1928:3—4. szám) az alcím arra utal, hogy a lap ismét csak az alapító és elindító ifjúságé lett: a „Debreceni Református Theologus Ifjúság Lapja". Az 1941/1942:5. számtól a „Debreceni Református Theologus gyülekezet lapja", majd 1946-tól megszűnéséig „A debreceni Református Theologus gyülekezet körlevele" alcímet viseli. 2. Szerkesztők

16 A Közlöny szerkesztőit továbbra is az ifjúság választotta. A második világháború eseményeinek közeledése a lap megjelentetését is nehezebbé tette. Az 1939/1940. tanévtől kezdve a felelős szerkesztő és kiadó professzor mellett intézőbizottság szerkesztette a lapot, amely elnökből, főtitkárból és választott tagokból állt. Az intézőbizottság elnöke, főtitkára, és tagjai a teológus ifjúság soraiból kerültek ki. Töbségükben ma is aktív tagjai a Magyarország Református Egyház közösségének (Kocsis Elemér, Szabó Dániel, Zergei Gábor, Zsiros József stb.|. Az 1939/1940—1943/1944. tanév 4. számával bezárólag a felelős szerkesztő és kiadó professzor D. Dr. Kállay Kálmán (1890—1958) az ószövetség tanszék professzora volt. Őt dr. Vasady Béla rendszeres theologiai professzor követte. A második világháború befejeződése után dr. Czeglédy Sándor (1909—) a gyakorlati theologia professzora az 1947/48. iskolai évben megjelent 2. számig, majd pedig egészen a lap megszűnéséig D. Dr. Illyés Endre (1897—1962) állt a kiadó élén. 3. Példányszám, előállítási költségek, formátum Az első világháború után 300 példányban, néhány évvel később 350 példányban jelent meg a lap. Tukacs György: Nyílt levél-éből

17 azt tudjuk meg, hogy a többi főiskola igényeinek kielégítésére „... ti értetek 2000 példányt is kiadtunk." Hogy ez konkrétan mikor volt, arról semmi bizonyosat nem sikerült megállapítanom. A nyomdai költség ötven %-ának az előteremtése is mindig nagy gondot okozott. Az 1923/1924. évben volt a legsúlyosabb az anyagi helyzet. Ekkor kétszer is foglalkoztak az előállítási költségekkel. A 6—7. számban még csak az előfizetési díj emelését indokolják, amikor így írnak: „A nyomdai költségek fokozatos drágulása miatt lapunk második félévi előfizetési díját kénytelenek voltunk 3500 koronára fölemelni. Még így is aligha tudjuk kiegyenlíteni a nyomda súlyos számláit... a 3500 koronák csak a létminimumot jelentik lapunk számára — ..." A 9. számban részletesebben számolnak be a Közlöny előállítási költ15 1918. november 11. után. 16 (Az átmenő évek kezdetét jelző évszámmmal jelöljük a szerkesztői év kezdetét) 1918— Balázs Győző, 1919— Gyülvészi István, 1920— Gyülvészi István, 1921— Zámbory Sándor, 1922— Peleskey Sándor, 1923— Peleskey Sándor, 1924— Seres Béla, 1925— Tukacs György, 1926— Magyar Bertalan, 1927— Dezső László, 1928— Dóczi Antal, 1929— Farkas Ignác ,1930— Farkasfalvi Mauks László, 1931— Szabados László, 1932— Szüle Miklós, 1933— Tamás Ferenc, 1934— Pókos Ferenc, 1935— Szabó Gábor, 1936— Kosa Ferenc, 1937— Pataky László, 1938— Bányai N. Zoltán, 1939— Kállay Kálmán, 1940— Vasady Béla, 1942— Vasady Béla, 1943— Vasady Béla, 1946— Czeglédy Sándor, 1947— Illyés Endre. 17 1927/1928. 5. szám. 501