A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben II.
ségeiről: „Lapunk egy számának 350 példányban 12 oldolon való megjelentetése, postaköltséggel együtt ma kb. 510 ezer koronába kerül... egy szám ára... 1458 Koronába kerül. Ezért nagy segítség számunkra az amerikai barátaink dolláros adománya 18 . Azonban nekünk nem volna szabad csupán rájuk támaszkodni! Míg a főiskolák pontosan beküldik előfizetéseiket és adományaikat, a vidékiek közül még sokan elmaradtak. Szeretettel kérjük azért őket is, hogy ne várják el azt a szűkös anyagi viszonyok között élő ifjúságtól, hogy egyedül az legyen kénytelen a lapot fönntartani, hiszen azt hisszük, hogy az ifjúság jövője mindnyájunk közös érdeke, — hanem álljanak mellénk szívvel-lélekkel a közös célért folytatott küzdelmeinkben". Lassacskán konszolidálódott az ifjúság anyagi helyzete és az 1939/1940. tanévig nem került szóba a Közlöny hasábjain a kiadás költsége. Ekkor az első számban a szerkesztő bizottság a sajtótörvény rendelkezéseire panaszkodva megállapítja, hogy „a nyári hónapokban is meg kellett jelennie (ti. a lapnak) ... súlyos többlet kiadásunk van..." Ezt a súlyos többlet kiadást a lapot szerető és fenntartani akaró ifjúság bizonyára kifizette, mert továbbra is megjelent. A húszas évek elején négy, majd nyolc, illetve tizenkét lapon jelent meg a Közlöny A/4-es formátumban, kéthasábos szedéssel. 4. A megjelenés időszakossága Az első világháború utolsó évében az 1918/1919. tanévében a 49. évfolyamát kezdte meg a lap. Késői indulással havonként jelent meg és 8 szám látott napvilágot. A legválságosabb időt az 1919/1920—1922/1923 közötti tanévekben élte meg a Közlöny. 1919/1920-ban hosszabb ideig megjelenését sem engedélyezték. Nehéz helyzetében a terjedelme negyedére csökkent, sőt még ennek a megjelenése is problematikussá vált. Erről a korszakról Zámbory Sándor így ír: „... nem volt kritikusabb idő, mely oly nehéz körülmények közé szorította volna lapunkat, mint ma. A sokszorosan felemelt előállítási költségek olyan akadályt gördítettek elénk, hogy a múlt év áprilisában lapunk megjelenését be kellett szüntetni". 19 Az 1923/1924—1938/1939 között évente tíz szám, majd 1939/1940—1942/ 1943-ig 12 szám, 1943/1944-ben a háborús viszonyok miatt pedig csak 11 szám jelent meg. A második világháború után még két évig élt a lap. Az 1946/1947. tanévben négy, a következőben pedig hat szám látott napvilágot. A megszigorított sajtótörvények a Közlönyt is érintették. Az 1939/1940. év második számából Kosa Ferenc: „A megtámadott egyház" című cikkének kinyomtatását nem engedélyezte a cenzúra. Helyette Kecskés József: „Péter római tartózkodása és a pápaság" (2. közlemény) és Zimányi József: „Ház a kősziklán" című írása jelent meg. 19a Az 1941/1942. szeptemberi számból a harmadik változatot lehetett az előfizetőkhöz elküldeni. Anyaggyűjtésem során a Gáli Mihály által egybeköttetett és a Kollégium Nagykönyvtárának ajándékozott példányokat használtam, melybe valószínűleg ő maga a következőket írta: „A Közlöny 1942. szeptemberi száma három változatban. Az elsőből a „katonaság és a lelkipásztor" cikket a katonai cenzúra hagyatta ki. A második változatból a kollégiumi igazgatóság vágatta 18 Az ösztöndíjasok, és volt kollégiumi diákok gyűjtötték a Közlöny céljaira az USAban. 19 Zámbory Sándor: 1921—1922 = 1921/1922. 1—3. szám. 19a A Kollégium Nagykönyvtárában Z 55 jelzeten található a cenzúrázott szám is, melyben piros irónnal áthúzták „A megtámadott egyház" című cikket és mellé írta a cenzor (nevét a könyvkötő levágta): „A megtámadott egyház című cikk kinyomtatását nem engedélyezem." 502
