A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Fekete Csaba: Magyar Iérusalem. Ajánlás és időmértékes verssorok egy debreceni prédikációs kötetből 1641.

nélkül közlöm a szöveget, a többi helyről származó idézetre csupán lapszámmal utalok. Fodorik,

7 aki 1630—1661 között nyomdászkodott Debrecenben, rövid és hoszszú magánhangzó között nem különböztetett, ha a kizárás úgy kívánta, gy helyett g' van a szövegben. A hibás tördelés miatt az ajánló levél második, harmadik és nyolcadik levelének alját apróbb betűvel szedte, hogy a szöveg elférjen (ezt nem utánzóm). Nincs a határozott névelő rövidebb alakjának (a') szedésére hiányjele, éles ékezettel pótolja (á). Az é hang jelölése vegyes és bizonytalan, annyira kopottak az ékezetek, és teljesen találomra következik é és e, valamint farkas (aliótás) q, sőt elvétve ё is. Ugyanígy találunk (bár sokkal ritkábban) á és ó jelölést is. Szintén csak a tördelés miatt fordul elő az n/m hang jelzésére a tilde. А с hang jelölésére meglehetősen jellemző módon találjuk a cs kettősjegyet, de ez sem következetes, mert ez, még ritkábban ts is fölbukkan. Abban következetes, hogy a múlt idő jele egy t; és helyesírását szintén jellemzi, hogy у (voltaképpen ij reduplicatum, de pont nélkül) a j hang jelölése. Kismarjai kéziratai nem maradtak ránk, ezért eldönthetetlen, hogy a nyomdász és a szerző helyesírási elvei és gyakorlata mennyire tér el, azaz, belevatkozik-é a nyomdász az író hangjelölésének alakításába. * Az nemes OKOS TANÁTS-ADÁSSAL ÉS ÉKESEN szállással felékesített méltóságos fírfiúnak DEBRECZENI FEKETE ISTVÁN Uramnak, Az Debreczeni Nemes és tiszteletes Respublicának edgyik fő oszlopának, az Ecclésiának kegyes Pátrónussának kedves jó egésséget és boldog hoszszú életet kévánok az áldásnak Urátúl meg-adatni. Pannónia ez, mellyen mi Magyarok Istennek kegyelméből lakunk vagy inkáb a sok Ínségek és romlások-között vajuszunk, Tiszt[eletes] Uram mellyet az Hystoricusok

8 szerencsének játékos laptájának neveznek ez okon, hogy az immár tizenhárom izben biratott külömb külömb féle nemzetektül, ugy-mint 1. az Németektül. 2. a Togata-Galliából való Franciáktul. 3. Cimbrisektül kiket mostan Dánusoknak hínak. 4. Gothusoktul. 5. Vandalusoktul. 6. Viszontag a Gothusoktul. 7. Hunusoktul. 8. Ostrogothusoktul. 9. Alémánusoktul vagy Németektül. 10. Longobardusoktul. 11. Gothusoktul. 12. Avaresektül. 13. Az magyaroktul; melyhez adhatom én ezt méltán, hogy ez szerencsének sok viszontagságit a külső pogányok és idegen szomszédoknak siralmas injuriáját, ki-beszélhetetlen ínséget szorongattatásokat és romlásokat szenvedte és ma-is szenvedi bőségesen. Debreczen Varasának a mi lakó édes hazánknak szomorú viszontagságok-alá vettetett állapottyát, ha jól meg-fontolom, ez Pannoniának földén méltán nevezhetem (ha szabad így szóllanom) őtet a szerencsének játékos laptájának, mert hogy lakosinak ottan ottan való változásokrul (mivel negyed vagy ötöd ízen örökös lakosát valamely haylekának alig mutathatnék) semmit ne szóllyak, el halgassam hallatlan ínségét, rendeletlen sarcsoltatásit és ide s-tova-való siralmas hurcsoltatásit; né említsem keserves szorongatásit és sanyargattatásit, mellyekben csimere szerint mint az bárány a pogány és Nemzetünkből-való éh farkasok közöt

9 csak alig piheg az Űrnak kegyelme 7 Benda—Irinyi nem foglalkozik részletesen a Fodorik korának nyomtatási szokásaival, hanem a Csűrös által közreadottakat hasznosítja és az egyházi cenzúrával, meg a város és a nyomdász szerződésével foglalkozik. Elkelne olyan elemzés, mint Molnár Józsefé (A könyvnyomtatás hatása a magyar irodalmi nyelv kialakulására. 1527—1576 között. Bp. 1963.); a nyomdatörténeti vizsgálatok eredményeinek közreadását Berlász Piroskától várjuk. 8 A lapszéli utalás ennyi: Melliff. Hyst. p. 3. с 17. p. 129. A teljesebb cím: Mellifici historici pars tertia... Első kiadása (1610) után többször megjelent, még a XVIII. században is, mindig újabb bővítésekkel. 9 A bibliai utalások a szövegben, vagy a lapszélen olvashatók, esetleg mindkét helyen, néha elfelejtődnek. Egységesen jegyzetben utalok rájuk, mai megnevezés szerint, szükség szerint pótolva a hiányokat. — Itt Jeremiás siralmai 2, 2,16 3,10 kk; vö, Jeremiás 5,6 és 11,19 — valamint Lukács 10,3 (Jézus visszautalása). 429