A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc ijfúkora, pályakezdése

22. kép önarcképe, 1921 dombormű nyugtalan tömege, szecessziós mozgalmassága idegen Medgyessy alkatától, s szinte egyedüli példa oeuvre-jében a diszharmónián át megvalósuló harmonikusságra. 1910-ben olyan fontos művet készít, mint a „Pihenő leány", 1911-ben pedig a „Három grácia" reliefet, illetve a „Kövér gondolkodó nő"-t. Evekkel később írja erről: „Ennek a szobornak a neve inkább a „húsnak himnusza volna" . .. első kísérlet Magyarországon a monumentális iránnyal. Azt hiszem: korszakalkotó. Kiáltottam. Senki se értette (egyiptomi hatás szülte)". 1913-as „Súroló nő"-je (vagy ahogy a lapok említették: a „Sikáló vicéné") méltán volt a progresszívek elismerésének kiváltója. Humor, egészséges erotika, groteszk hajlam érvényesült monumentális hatású kisplasztikáján, de legfőképpen: együttérzés a dolgozó emberrel. A művet így jellemezte Felvinczi Takács Zoltán: „drasztikus kis figuráját fölényes humor jellemzi, s kitűnő példája a jól értelmezett expresszionizmusnak." Valami új kezdődött Medgyessy vei zsáner381