A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Nyakas László: Könyves Tóth Mihály ismeretlen olmützki levele

tattá a társadalom struktúrájának megváltoztatása, de nem kizárólag magyar vonatkozásban, hanem az „összes emberfaj"-jal kapcsolatban. Nem kizárólagosan nemzetét, hanem az „összes emberfaj ok "-at teszi várományosává egy eljövendő nagy társadalmi változásnak, amikor prófétai ihletettséggel nézve a jövendőbe, látja a szocializmus igéinek testté válását. A „szocializmus testtéválása" kifejezés nem vonatkoztatható el K. Tóth Mihály papi mivoltától, hiszen János evangéliumára gondolhatott: „És az Ige testté lőn és lakozék mi közöttünk."

41 Azonkívül azonban, hogy egy fogolytársával a télen 5 hónap estéit „francia socialis philozofusok munkáinak átolvasásával és megvitatásával" töltötték el, nem tudunk közelebbit arról, hogy kiknek a műveivel foglalkoztak. Volt-e már tudomása a XIX. sz. negyvenes éveinek közepén létrejött marxizmusról?" A „Deutsche-Französische Jahrbücher" első kettős száma már 1844-ben megjelent, s ennek számaiból ismerkedett-e meg Marx és Engels cikkeivel, melyekben az idealizmusról és a forradalmi demokratizmusról a dialektikus materializmusra és a tudományos kommunizmusra tértek át? Vagy csupán a francia és angol utópisztikus szocializmussal, Saint-Simon, Fourier, Owen eszméivel foglalkozott? Igaz, hogy az 1848-as forradalmakat európaszerte leverték, ez azonban nem tartóztathatta fel a munkásmozgalom szakadatlan növekedését és önállósulását,

42 bár 1850-ben Marx és Engels szerint is a forradalom korszaka egyelőre véget ért.

43 Nyílt kérdések halmazára kellene felelnünk, ha nem lenne K. Tóth Mihály idevonatkozó tudósítása ilyen szűkszavú. Mindenesetre már magában meglepő, hogy K. Tóthék kezébe az olmützi várbörtönben szocializmussal foglalkozó könyv kerülhetett olyan időben, amikor a császáriak a forradalmi vagy a 48-as forradalomra emlékeztető iratokat, könyveket, képeket olyan elkeseredett dühvel üldözték, s büntették, akinél ilyesmit találtak, a cenzúrát pedig még a kormánylapokkal szemben is alkalmazták. Hatalmas hivatali apparátus feladata volt a külföldi sajtótermékek megjelenésének, s a birodalomba való behozatalának ellenőrzése. Gyakran rajtaütésszerűén ellenőrző bizottságok lepték meg a könyvkereskedéseket, sőt a könyvárusok magánlakását is, hogy tiltott könyvek, nyomtatványok után kutassanak. Az ilyen ellenőrző bizottságokban a katonaság is képviselve volt. A titkos rendőrség mindjárt tudta: „Nagyszámú ingerlő röpiratok küldettek Lipcsétől Magyarországra".

44 Szigorúan üldözték „Arthur Görgey von Harn, Tagenbuch einer ungarischen dame von Teréz Pulszky, Szózat a néphez a kormányrendszerről, Ludvig Kossuth von Arthur Frei" с. nyomtatványokat.

45 Tudták, hogy Straburgban Éliás álnéven egy olyan magyar emigráns tartózkodott, „aki írásai által igen veszélyesnek mutatkozott, s hogy ez az Éliás egy Beckenhaupt nevű kereskedelmi utazóval" forradalmi iratokat igyekszik Magyarországon terjeszteni".

46 Ilyen ellenőrzés mellett hogy kerülhettek az olmützi várbörtönbe szocialista jellegű iratok? Feltehető, hogy becsempészte valaki vagy a szigorú rendelkezések ellenére a börtöncenzúra nem volt alapos. Ez utóbbi feltevést látszik megerősíteni az a tény, hogy K. Tóth Mihály írt arról, hogy a börtönben szocialista írásokat tanulmányoztak. Igaz, hogy nagy terjedelmű levelében többnyire szívügyéről ír, s Karolina iránti érzelmeinek kifejezésekor — talán tervszerűen — olyan dzsungelt tudott teremteni, melyben szinte elvesztek a börtönéletről való beszámolás mozzanatai. A cenzor oldalakon át a Karolinához fűzött érzelmekről olvasott, s abban a hitben, hogy ebben merül ki a fogoly mondanivalója, türelmetlenül dobta a levelet a szabadalmazottak közé. 41 János ev. I. r. 14. vers. 42 „Egyetemes filozófiatörténet" (Budapest, 1963.) 368. 43 Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849—1867. (Budapest, 1955.) 128. 44 Tan. jkv. 1850. ápr. 3/851. 45 Tan. jkv. 1850. szept. 18/2942. 46 Tan. jkv. 1850. aug. 15/2586. 312