A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Nyakas Miklós: A népfölkelés szervezése 1849 nyrán Szabolcs megyében, a Hajdúkerületben és Debrecenben

újoncokból álló Korponay-dandár szenvedte, amely a tartalékot képezte, s amely nem tudott ellenállni öt ellenséges lovasezred meglepetésszerű támadásának.

86 Természetesnek kell tartanunk, hogy a népfölkelés összeomlása után Sillye Gábor nem maradhatott továbbra is az ellenség által megszállt területeken. Mint oly sokan, ő is Aradra igyekezett, a kormány székhelyére, bizakodván a szabadságharc ügyének jobbra fordultában. Mint ismeretes, a dolgok hamarosan tragikusan alakultak. Aradon tartották a szabadságharc utolsó országgyűlését, s itt a több mint négyszáz képviselő közül már csak tizenegy jelent meg. Közöttük volt Sillye Gábor is !

87 Nem ismeretes, mi történt vele a világosi fegyverletétel utáni napokban. Minden valószínűség szerint azonban hazafelé igyekezhetett, mert a Bihar vármegyei Kólyon fogták el, s előbb Debrecenbe, majd pedig Pestre, a hírhedt Üj Épületbe szállították, ahol Í851-ben hirdettek ítéletet felette. Ez kötél általi halálra szólt, amelyet később kegyelemből tíz évi várfogságra változtattak.

88 Az ítélet indokolásában különös súllyal esett latba a szabadságharc utolsó időszakában kifejtett tevékenysége: „Végre mint a forradalmi kormányzó Kossuth által kinevezett teljhatalmú kormánybiztos Szabolcs megyének, Debrecen városának és a Hajdúkerületnek s e kerület összes nemzetőrségének főparancsnoka 1849. július 8-án az általános népfölkelést császári orosz segédcsapatok ellen fölhívta és szervezte, H. Nánás, Böszörmény és Debrecen városokat ostromállapotba helyezte, a martialis törvényt kihirdette, moratóriumokat rendelt el, és a népet egy 1849. júl. 25-én kelt felhívásában a legvégső ellentállásra az utolsó pillanatban felszólítá, a Görgey féle hadsereg ellátására a világosi fegyverletételig intézkedéseket tett...". összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szabadságharc ügyének megmentésére bevetett utolsó fegyver, a népfölkelés, térségünkben, akárcsak országosan, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek oka azonban nem a szervezők erélytelenségében rejlett, hanem az ország általános katonai és politikai helyzetében, amely nem tette lehetővé az eredeti elképzelések valóra váltását. 86 Nyakas i. m. 60. 87 Az 1848/49-i népképviseleti országgyűlés (Szerk. Beér János Bp. 1954.) 97. 88 Halálos ítéletét közli Nyakas M. i. m. Az eredeti német nyelvű ítéletet Sillye Gábor fordításában közöltük, amelyet a Hajdúsági Múzeum Történeti Gyűjteményében őriznek. 281