A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Nyakas Miklós: A népfölkelés szervezése 1849 nyrán Szabolcs megyében, a Hajdúkerületben és Debrecenben

folat, a bíróság viszont — rajta kívül álló okok miatt — valóban nem kezdhette meg működését. Az orosz hadsereg közeledtével napnál világosabban derült ki a népfölkelés katonai hasznavehetetlensége. Eleve a mesék birodalmába kellett sorozni azt a korábban titkon dédelgetett álmot, hogy a tiszai átjárókat tartani tudják. Ez Korponay túlzó optimizmusról árulkodó hadi jelentései ellenére is kivihetetlen volt. Noha maga Sillye Gábor is hajlott a népfölkelés katonai jelentőségének túlbecsülésére, a hadihelyzet alakulása kapcsán Kossuth Lajoshoz írt levelében maga volt kénytelen bevallani, hogy a „Tisza vonalát a néppel megvédeni nem lehet".

80 Korponay ezredesnek pedig az orosz hadsereg újbóli közeledtekor tudtára adta, hogy „a népfölkeléssel nehéz lesz boldogulni az ellenség közeledése miatt".

81 Tényleges ellenállásra ezért már maga sem gondolt, hanem megelégedett a hírszerzéssel, illetve Görgey seregének az élelmezésével. így például megbízta a balmazújvárosiakat, hogy az ellenséget figyeljék, mert hozzá július 28-án reggel az a hír érkezett, hogy a „muszkák ... a hortobágyi csárdánál mutatták magukat".

82 Hajdúnánás városa számára is kötelezővé tette, hogy a határba őröket állítsanak.

83 Így tehát egészen világos, hogy a népfölkelés további sorsát Görgey és az oroszok hadmozdulatai határozták meg! Ennek kulcspontját térségünkben a debreceni csata jelentette, amely azért is jelentős számunkra, mert a Nagy-Sándorféle hadtest oldalán küzdött a népfölkelés egyetlen hadra fogható alakulata, a Korponay-dandár is. Az oroszok Tiszafüred irányából történő közeledése miatt Görgey Nyíregyházán hadseregét két részre osztotta.

84 A harmadik és a hetedik hadtest a fővezér irányítása alatt letért a debreceni útról, s Nagykállón, Nyíradonyon, Vámospércsen keresztül Nagylétán át a Berettyó túlpartján levő Kismarjára igyekezett, míg az első hadtest Nagy-Sándor József vezérletével Debrecennek fordult, majd az elképzeléseknek megfelelően Derecskén és Berettyóújfalun áthaladva a Berettyó balpartján kellett volna védelmi vonalat felvennie, s itt a másik két hadtesttel újból egyesülnie. Az első hadtest kikülönítésének célja az oldalvéd megteremtése volt, s tökéletes összhangban állt a stratégia törvényeivel. Görgey a részletes menettervet a következőkben adta meg. III. és VII. hadtest I. hadtest Időpont Helység Időpont Helység júl. 31. Nagykálló júl. 31 Hadház aug. 1. Nyíradony aug. 1. Debrecen aug. 2. Vámospércs aug. 2. Debrecen aug. 3. Nagyléta aug. 3. Derecske aug. 4. Kismarja aug. 4. Berettyóújfalu Ismeretes, hogy a debreceni csatának nagy vitairodalma alakult ki, amely részét képezi a Kossuth—Görgey vitának, s amelynek során Görgeyt azzal vádolták, hogy az első hadtestet szándékosan tette ki a megsemmisítésnek.

85 Ezt a vélekedést azonban semmiféle objektív tény nem támasztja alá. Nem lehet azonban célom, hogy a debreceni csata elemzésébe bocsátkozzam, tárgykörünkhöz szorosan nem is tartozik, csupán annyiban, hogy a vesztett ütközet végérvényesen pontot tett a tiszántúli népfölkelés ügyére. A legsúlyosabb veszteséget az 80 Uo. Sillye-iratok. 39/289. 81 Uo. Sillye Gábor Korponaynak. 1849. júl. 28. 82 Uo. Sillye Gábor Balmazújvárosnak. 83 Uo. 84 Görgey i. m. II. 294. 85 Máig legjobb összefoglalója: Gyalókay Jenő: A debreceni ütközetről. 1849. aug. 2. Hadtörténeti Közlemények. 1927. évf. 280