A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Nyakas Miklós: A népfölkelés szervezése 1849 nyrán Szabolcs megyében, a Hajdúkerületben és Debrecenben

Július nyolcadikán Sillye a Hajdúkerületben is elrendelte a népfölkelést. E napon „Szoboszló városát a kormány és a haza nevében ostromállapotba helyezte, s úgy intézkedett, hogy a „fölkelők fegyverezzék fel magukat bárminemű fegyverrel, t. i. kaszával, vasvillával, fejszével, ásóval, kapával stb.".

38 Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény számára nyolcadikán, illetve kilencedikén részletes utasítás is készült.

39 A kormánybiztos ebben szabályozta azt, hogy a városban kik maradhatnak otthon. Engedélyezte a főhadnagy, a jegyző, két tanácsnok, az élelmezés megszervezésére négy ember, a városi szolgák, tizenkét tizedes, a mezőbíró, két lelkész és egy orvos, valamint a nélkülözhetetlen cselédek otthonmaradását. A városokban az ostromállapot értelmében be kellett vezetni a statáriumot: „Néplázitás, bujtogatás s a hazafiúi készségnek lehangolására, számított áskálódásokra a hadi törvények tellyes szigorúsága szerint" büntetendők. A polgári pereket fel kell függeszteni. A bármilyen fegyverrel (kasza, vasvilla, fejsze, ásó, kapa stb.) felszerelt népfölkelőket a nemzetőrséggel kellett egyesíteni, így tehát Szoboszlón a gyalogság parancsnoka Czeglédi Lajos, a lovasságé pedig Teleki László lett. Böszörményben pedig erre a posztra a gyalogságnál Weszprémy Gáspárt, a lovasságnál pedig Somossi Mihályt nevezte ki. Mindanynyian nemzetőrségi parancsnokok voltak, s teljhatalommal rendelkeztek. A végrehajtásról azonban közvetlenül Sillye Gábornak kellett jelentést tenni.

40 Július kilencedikén reggel nyolc órakor kelt levelében Hajdúnánás városát is ostromállapotba helyezte, elrendelte a népfölkelést a „muszka rabló csorda kiűzésére". A „hadi törvényszék" itt is felállítandó — írta — s a felkelő sereget itt is a nemzetőrség vezetőinek parancsnoksága alá helyezte.

41 Hajdúdorog város tanácsának és közönségének Sillye Gábor Hajdúböszörményből írt július 12-én este tíz órakor, közvetlenül az után, hogy Debrecenből megérkezett. Ebben elrendelte az azonnali népfölkelést. A város külön feladataként szabta meg a hírszerzést és hírverést. Ügy rendelkezett, hogy a „nyíregyházi és böszörményi határokig" a tanács állítson fel rendes távolságra csóvákat, amelyek „szükség esetén az előőrsök által meggyujtandók". Intézkedett a felől is, hogy a város tábori lovas postákat folytonosan tartson készenlétben, s azok szükség esetén rendelkezésre álljanak.

42 Hajdúhadházon a népfölkelés ügye a dühöngő pestis miatt tragikusan alakult. A járványt a cári csapatok július másodikán hurcolták be, s naponta harminc halottat is kellett temetni. A város vezetői ezért a kormánybiztostól kérték a népfölkelés alóli mentességüket, amelyet Sillye Gábor valóban fel is függesztett.

43 A Hajdúkerület esetében egyedül tehát Vámospércs mozgósításáról nincs adatunk, e kis hajdúváros azonban valamelyest számottevő erőt már csak a távolság miatt sem tudott volna szolgáltatni. Szabolcs vármegyében Sillye Gábor szintén július nyolcadikán, még Szoboszlóról írt levélben rendelte el a népfölkelést, az alispánnak írt utasítás értelmében negyvennyolc óra leforgása alatt.

44 Ügy tűnik azonban, hogy a gyorsabb végrehajtás érdekében közvetlen kapcsolatba lépett a szolgabírákkal is. így tudjuk például azt, hogy a dadái járás szolgabírája július tizedikén Sillye Gábor rendelete nyomán intézkedett a népfölkelés kihirdetéséről, a nádudvari járásban pedig ugyanerről már kilencedikén értesülünk.

45 Sillye Gábor rendelete értelmében ennek itt is negyvennyolc óra leforgása alatt kellett eleget tenni. Tud38 Uo. 36/420. 39 Uo. Sillye Gábor hadbírósági anyaga. 10/136. 40 Uo. 41 Uo. 42 Uo. 43 Uo. Sillye-iratok. 37/77. 44 Uo. 36/418. 45 Uo. 27/12.; 27/74. 274