A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Sápi Lajos: Névtelen debreceni építők

alapján rövid időn belül az élvonalba került. 1847-ben még a II, de 1852-ben már az I. osztályú adózók közötti céhtagnak tünteti fel az összeírás. Ebben az időben már országos mozgalom indult az Ipar Egylet megalakítására, amely rendezni kívánta a kézművesség jogi viszonyai mellett annak egységes adóztatását is. Az Országos Ipar Egylet működési irányának meghatározását, valamint a XIX. század közepén a „helybeli becsületes kőműves czéhben" uralkodó állapotokat mindennél ékesebben mutatja be az országos felhívásra 1847-ben készített jelentés, amelynek mind ipari, mind gazdasági vonatkozása teljes terjedelmében ismertetést kíván az alábbiak szerint: „Válassza A' h. b. kőműves czéhnek az orsz. Ipar Egylet által kitűzött kérdő pontokra. 1. Hány mester ember, legény, inas van a városban? 1. Sz. k. Debrecen várossában vagyon 8 kőműves mester, 2 mesterségét folytató özvegy; — mesterek kezei alatt dolgozik: 96 legény, és 25 inas, — jelenleg. Megjegyzendő itten, hogy a' legények előadott számán felül vagyon még mintegy 12—15 legény, kiknek a' Czéh szabályai szerint szinte mestereknél kellene dolgozniuk, de mesterségüket — részint falvakon csavargással, részint a' városon töltött kontárkodással — űzik. — 2. A helységben mitsoda mesterségeknek vannak saját czéhek, s' mitsoda mesterségeknek nints, mellyik czéhnél hányan vannak czéhbeliek? Azután vannak e kontárok? s' mitsoda mesterségből hányan? 2. A' kőműveseknek városunkban saját kiváltságos társulatuk van, s' tagjai a' fentebbi pontban is előadott: (8 mester, 2 özvegy, 96 legény és 25 inas.) Mesterséget szabályosan nem tanult kontárok vágynak mintegy négyen, s' az előbbi pontban emiitett 12—15 — mestereknél dolgozni nem akaró — legények. 3. Egyenként az egy mesterségen lévő mesterembereknek mi az összes mesterségi keresetük? 3. Ezen pontra feleletként im itt, mestereink név szerinti jegyzéke s' osztályozása. Első osztály: Köhler György fiával, egy évi keresetük, mi élelemre, adóra, szóval háztartásra marad: = 7—800 Ft. 2*

k osztály: Vetsey Imre: keresete 5—550 Ft. dt Bekő Albert: keresete 4—450 Ft. dt özv. Litsmann Jósefné 350—400 Ft. 3

ik osztály: Povlony Ferentz évi keresete 250 Ft. dt Éberszt János dt 250 Ft. dt Dolnyik Lalyos dt 180 Ft. dt özv Rachbauer Péterné dt 200 Ft. Jegyz: Rachbauer Jósef, ki jelenleg haszonbérlő, mesterségével 3 évre felhagyott! 4. Honnan veszik a' kézművesek a' mesterségükhöz szükséges nyers anyagokat, kapnak e illyet a' vidéken elegendő mennyiségben és jó minőségben? 4. Mesterségünkhöz szükséges nyers Anyagokat kellő minő' = 's mennyiségben kapunk, és pedig: követ: Tokaj 's Eger tájékáról, meszet Bihar vármegyei Élesd 's Sz:Telek 's több ottani tájékról, épület fákat részint Váradról, részint Tokaj 's Tiszalökről. 5. ... Mesterségünkre nem tartozik. 6. A' kézművesek árainak oltsóságara vagy magasb árára mennyi folyása van a' rossz utaknak, a pénz és hitel hiányának, a' harminczadnak, szám szerint száztóli procentekben? 6. Ezen pontból csak a' rossz utaknak van a mesterségünkre tartozó anyagok árára befolyása, mellyek miatt nem ritkán az anyagok ára 50 sőt néha több procenttel is feljebb rug. 7. Adják elő a' Czéhek, vagy a' czéhek meghallgatása utánn az elöljárók millyen törvényeket óhajtanának, hogy a' városban folyamatban lévő különféle mesterségek nagyobb virágzásra jussanak. 7. Városunkban az építészet felvilágzására legsürgősb óhajtandókk a' Szépitési bizottmány felállítása, mellynek nem létét fájdalmasan nélkülöztük eddig is — fő221