A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Kormos László: A Türelmi Rendelet és a tiszántúli protestánsok

likálta, s az egyházi vonatkozású rendeletet pedig december 18-án tartott generális gyűlésen hirdették ki.

2 A vallási türelemnek azonnali megüzenése arra vall, hogy II. József tudatosan használta fel a tiszántúli reformátusokat az ellenreformáció, a katolikus püspöki kar és az irányításuk alatt álló megyei autonómiai szervekkel szemben a türelmi rendelet kibocsátásának előkészítésére. Országos ismertetésére a közös protestáns beadvány után szánta rá magát. 1781. április 22-én kiadott rendeletében körvonalazta toleráns egyházpolitikája tartalmi elveit. A Tiszántúl protestáns népe viszont már akkor — adataink szerint a türelmi rendelet megjelenése előtt —• valóságos élvezője volt. Szatmári N. István esperes Szilágyi Sámuel tiszántúli szuperintendensnek 1781 augusztusában arról számolt be, hogy az egyházmegyék és az egyházközségek örvendetesen gyarapodnak, a református lelkészek „a királyi rendelet alapján lett ordinációjuk szerint statiojukban állanak és nem hányattatnak".

3 Ugyancsak augusztusban a vetési gyülekezet templomos toronyépítési kérelmet nyújtott be a kerülethez.

4 Rhédei Ferenc 1781. szeptember 5-én a királyi dekrétum felett örvendezett, és arra kérte a püspököt, hogy írassa le „adnexummal együtt". Tájékoztatta, hogy Vay Istvánnal egy sürgősen tartandó konferencia-tervet beszéltek meg szeptember 20—22-re.

5 Azt javasolta a püspöknek, hogy erre személyesen hívja meg a debreceni, a középszolnoki, a szatmári és a beregi református egyházmegyék espereseit és a kerületi főjegyzőt. Ö elvállalta, hogy Péchy Imrét, Domokos Lajost, ifj. Lónyai Lászlót, Pogány Lajost és Osváth Gergelyt értesíti a közös értekezletről. A politikailag lejobban érintett és elnyomott egyházmegyék espereseinek kiválasztása arra utal, hogy azokat a részeket szeretné az udvar is megnyerni, ahol még „rebellió" észlelhető és a vármegye ellenreformációs vezetés alatt áll. Az értekezleten tárgyalták a királyi dekrétumot is. Miskolcon 1781. szeptember 25-én kelt tiszáninneni egyházkerületi határozat utal erre, amelyet Szilágyi Sámuel tiszántúli püspöknek megküldték. Benne a toleranciáról, a Heidelbergi Káté ügyéről és az ágensi fizetésről határoztak. II. József tehát előbb a tiszántúli, majd a tisztáninneni protestánsokkal tudatosította toleranciája elvi kérdéseit, velük tárgyalást kezdeményezett és a kiadásra kerülő rendelethez tőlük reflexiót várt. II. József 1781. október 13-án a Helytartótanácshoz 18 pontból álló — az egész Birodalomra vonatkozó rendelkezést küldött, amit Debrecennel Eszterházy Ferenc és Jablonczai József által közölt. Sinai Miklós oklevélgyűjteménye alapján tisztázható, hogy a tiszántúli református egyházkerület már ehhez hozzászólt és reflexiókat fűzött.

6 A rendeletet a Wiener Zeitung október 13-án, a Pressburger Zeitung október 17-én, de a Magyar Hírmondó a róla szóló első magyar híradást csak október 20-án közölte.

7 A 16 pontból álló végső magyarországi szövegét 1781. október 25-én írta alá a 2 Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Kongresszusig. 1711— 1813: A magyar nemzet története. VIII. 402. említi a politikai rendeletet. Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. (Bp. 1939.) 141— 142. Tud arról, hogy a kancellária 1780. december 15-én, II. József pedig december 21-én ad ki resolutiot. Sinai Miklós feljegyzése szerint a politikai és egyházi rendelet 1780. december 6-án érkezett Debrecenbe. Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár (továbbiakban: TREL) I. 24. a. Sinai Misc. И. 380—382. old. A Sinai Miklós által közölt két rendelkezést Eszterházy Ferenc és Győri Ferenc írták alá hitelesítőkül. Hunyadi Ferenc 1781. március 30-i levele egyenesen türelmi rendeletről szól. TREL I. 1. b. 360. 3 TREL I. 2. b. 318. 1781. augusztus 9. 4 TREL I. 2. b. 364. 1781. augusztus 10. 5 TREL I. 2. b. 373. Rhédey Ferenc e levelében Piskoltra hívja megbeszélésre a super6 TREL I. 24. a. Sinai Misc. II. 394—400. Reflexiókat a 7., 8., 11., 12., 13., 14., 16., 17. pontokhoz fűztek. 7 TREL I. 2. b. 373. I. 3. d. 30. 139