A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Természettudomány - Lovas Márton: Frakcionális automata talajcsapda kifejlesztése a „Síkfőkút Project”-en

bogármozgásokról, ezért az elképzelést úgy módosítottuk, hogy a 24 órás periódusban 24 „coleoptera-frakciót" fogunk gyűjteni, s így a talaj felszínén élő fajok napi aktivitási időszakai tisztázhatóak lesznek. Az elképzelés megvalósítása 1976 júniusától 1978 decemberéig talajcsapdázásos gyűjtőmódszerrel vizsgálatokat végeztünk a „Síkfőkút Projecten". A frakcionáló talajcsapda kialakításának gondolata ekkor merült fel. A kérdést Jakucs Pál akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanárral, a „Síkfőkút Project" kutatások irányítójával megbeszélve kiderült, hogy hasonló elvek alapján működő talajcsapda kifejlesztésére a projectkutatások kapcsán már történtek kísérletek, melyek nem vezettek eredményre. A két elképzelés egyeztetése után a Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával így megkezdhettük a gyakorlati megvalósítást. Ezt a nem egyszerű feladatot Szűcs Attila elektroműszerész oldotta meg. A kivitelezés kritériumai 1. Üzembiztos működés. 2. Ne legyen túlságosan nagy méretű. Ezért nem óránként, hanem kétóránként váltjuk a csapda edényeit. (A nagy méret nehézségeket okozna a terepen való elhelyezésnél és a szállításnál is.) 3. Autonom legyen. Ez az egyik legnehezebben megvalósítható kritérium, amit egyelőre nem sikerült teljesíteni. Síkfőkúton egyébként ez nem annyira lényeges követelmény, mert a terepen küíönböző feszültségű áramforrások használhatók (220 V, 110 V, 24 V). Ezért is döntöttünk az elektromos megoldás mellett. 4. A vezérlő szerkezethez több csapdát is lehessen kapcsolni. A tervkészítésben leginkább a vezérlő szerkezet kialakítása volt problematikus. Eredetileg egy mechanikus óraszerkezet átalakítására gondoltunk, de nem tudtuk megoldani a kellően rövid ideig tartó elektromos impulzus előállítását. Ez az impulzus kapcsolja ki, illetve be a csapdában levő motort. Később a biokémiai frakciógyűjtőben alkalmazott elektronikus megoldás felhasználását is fontolgattuk, azonban ez túlságosan kényes és drága megoldás lett volna, így elvetettük. Végül Szűcs Attila több ötletének felhasználásával készült el az impulzusadó óraszerkezet egy meteorológiai műszer elektromos óraszerkezetének megfelelő módosításával. A frakcionáló automatikus talajcsapda leírása 1. Az impulzus-adó óra Az elektromos vezérlésű meteorológiai műszerekben alkalmazott azonos fordulatszámú villanymotort (220 V) használtuk fel a berendezés vezérléséhez. A percenként 373-as fordulatszámot megfelelően méretezett áttétellel úgy csökkentettük le, hogy az utolsó tengelyre szerelt impulzus-adó tárcsa kétóránként 180 foknyira forduljon el. Az impulzus-adó tárcsán egymástól 180 foknyira két bevágás vezérli — kapcsolja ki és be — azt a rugós érintkezőt, aminek feszültsége (12 Volt) egy némileg módosított 12 Voltos gépkocsi (Wartburg) ablaktörlő kapcsolón keresztül kapcsol11