A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Természettudomány - Lovas Márton: Frakcionális automata talajcsapda kifejlesztése a „Síkfőkút Project”-en

ja a csapdában lévő egyenáramú villanymotor áramkörét és hozza működésbe kétóránként a csapdát. 2. A csapda Szerkezeteit egy 47X47X23 cm külső méretű faládában helyezzük el. A ládát festéssel tettük vízállóvá. A láda fedelén egy, a csapda edénykéinek megfelelő méretű 45 mm átmérőjű kör alakú nyílást képeztünk ki .Ez alá fordul az ölőszert tartalmazó csapdaedényke kétóránként. A láda belsejében a következőképpen alakítottuk ki a mechanikai részt: a 12 darab csapda-edényke, méretei: 42 mm átmérőjű, 55 mm mélységű, egy 410 mm átmérőjű alumínium tárcsán kialakított megfelelő méretű nyílásokban helyezkedik el. Ez a méretezés megfelel az eredeti Barber-féle talajcsapda méreteinek, aki 45 mm száj nyílású edénykéket használt fel vizsgálataihoz. Az edénykék könnyen kivehetők, cserélhetők. Lehetőség van mélyebb pohárkák felhasználására is, amennyiben a kísérleti gyűjtések során ez a méret kicsinek bizonyul. 1. ábra: A frakcionáló automatikus talajcsapda gyűjtő egységének rajza. A tárcsa meghajtását egy gépkocsi ablaktörlő motorral (Lada, 12 V) oldottuk meg minden változtatás nélkül. Ez a motor ugyanis vízmentesített és végálláskapcsolóval ellátott komplett szerkezet, ami várhatóan elviseli a terepen adódó körülményeket. A végállás kapcsoló tette lehetővé, hogy az edénykék a megfelelő áttétel alkalmazásával mindig azonos utat tegyenek meg és így mindig a csapdanyílás alá kerüljenek. Az egész szerkezetet egy megfelelő 41 cm átmérőjű műanyag lavórba szereltük, ami a víz elleni védelmet szolgálta. Az így elkészült szerkezetet helyeztük aztán el a csapda-ládába. A 12 voltos feszültséget kettős szigetelésű vezetéken vezettük a csapdához. Ezt a feszültséget egyenirányítóról kaptuk, de felhasználható gépkocsi akkumulátor is. A készüléket a terepen kétszer egyhetes időszakban próbáltuk ki 1979. július 9. — és július 14. között, valamint 1979. augusztus 27. — és szeptember 1. között. Az első próba alkalmával még különböző műszaki hibák jelentkeztek, melyeket sikerült kiküszöbölni, s így a második próbálkozás időszakában már teljesen üzembiztosan működött a csapda. Nem kedvezett azonban az időjárás egyik próba alkalmával sem, mivel a talaj és a levegő hőmérséklete napokon át 13 С fok 12