A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Természettudomány - Lovas Márton: Frakcionális automata talajcsapda kifejlesztése a „Síkfőkút Project”-en
megkönnyíti az üveghenger felső részén kialakított szűkület, amibe egy nyelesdugó illik, amit a leöntés előtt ide fel kell húzni, s így csak a rovarokat tartalmazó folyadékrész ömlik ki. A folyamatot többször megismételve, szinte minden rovar kinyerhető. A laboratóriumban használatos „rovar-csapdák" és módszerek ismertetése után a terricol állatok gyűjtésére használt és egyre inkább alkalmazott gyűjtőmódszert ismertetek. 6. ВагЪег-féle talajcsapdázás A terricol állatok gyűjtésének egy könnyen alkalmazható módszere a Barber-féle talajcsapda. Ez egy kis talajba süllyesztett edény. Az edény pereme a talaj felszínével egy magasságban van, fölé valamilyen esővédő lemezt helyeznek, míg az edény aljára valamilyen ölőfolyadékot öntenek. Barber 1922-es vizsgálatai során még 4,5 cm szájnyílású üvegeket (lekvárosüveg) használt. Ő foglalkozott a különböző ölőfolyadékok tulajdonságainak összehasonlításával is elsőként. A talajcsapdák egyik legegyszerűbb ölőfolyadéka a sós víz. Ezt úgy kell elkészíteni, hogy 1/2 kg konyhasót oldunk 2 liter vízben, így 25%-os oldatot kapunk. A módszer legnagyobb hibája, hogy a nyári nagy melegben a bekerült anyag hamar bomlásnak indul, így hetenként kell a csapdákat üríteni. A csapdákból leszűrt anyagot vízzel jól ki kell áztatni, hogy a só a preparált állatokon később se kristályosodjon ki. Egyszerűbb a gyűjtés és a csapdák is hosszabb ideig maradhatnak a terepen, ha formalin oldatot teszünk a csapdákba. Ennek az ölő és konzerváló hatása is megfelelőbb. Problémát jelent viszont az igen erős szag, ami a rovarok számára is kellemetlen, de a gyűjtő számára is okozhat problémát, ha kialakul a formalin allergia. A formalinos ölőfolyadék sem alkalmas az esővízzel való felhígulás után a gyűjtésre, ezért a csapdákat eső után mindjárt ellenőrizni kell. Barber véleménye szerint az egyik legjobb ölőfolyadék az etylénglikol. — C 2 H 2 (OH)2 — Ez a glicerinhez hasonló, szirup sűrűségű, színtelen, kissé édeskés szagú folyadék nagy fajsúlyú, nehezen párolgó anyag, így a szabadban elhelyezett csapdákban jól használható. ölő hatását, bár enyhén mérgező, elsősorban annak köszöni, hogy felületi feszültsége kicsi, így a csapdákba került rovarok gyorsan belé süllyednek és a légcsövekbe behatoló anyagtól megfulladnak. Mivel az etylénglikol igen sűrű folyadék, ezért a levegőtől jól elzárja a belé került anyagot, s így a bomlást is megakadályozza. Ez a konzerváló hatás még fokozódik is, hiszen a test- és sejtnedvek a fellépő ozmotikus szívóerő miatt kiáramlanak az etylénglikol felé, így a rovar némileg kiszárad. A folyadék puhán tartja a bekerült rovarokat, ezért azok a begyűjtés után könnyen preparálhatok. Nem mellékes szempont az sem, hogy ez a folyadék télen — 30 Celsius fokig nem fagy be, így télen is használható ez a gyűjtőmódszer. Az eredeti Barber-féle talajcsapdát az Országos Természettudományi Múzeum munkatársai módosították, megnövelték méreteit.lgy most a 18 cm szájnyílású, 21 cm mélységű műanyag vödröket használják, amire egy bádogból megfelelő alakra kivágott esővédő tetőt raknak. 9