A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban

lami magyaros ruhába. Roppant restelltem a dolgot, hogy ők figyelmeztetnek „magyarosságra" ... Debreceni gatyát, bőujjú inget, szoknyát húztam az alakokra, a lábukra meg ráncos csizmát, papucsot. Sikerült, még jobb volt, mint az első".

18 Nos, ezt az 1938 decemberére készített gipszet kaptuk meg hagyatékban. Összehasonlítva a nagy domborművei, amely ma a budapesti Szabadság téren levő Nehézipari Minisztérium dísze, igazat kell adnunk Medgyessynek: rosszul nagyították az 1938-as mintát alapul vevő 1939-es 1/3-os tervét, ő pedig már nem tudta rendbehozni a hatalmas, 3,5 x 10,5 m-es, 30 m

2-es kemény, dunaalmási kőből faragott felületet. A Pénzintézeti Központ domborművével szellemi rokonságban áll a debreceni Nemzeti Bankhoz készített relief sora. Itt is a pénzgyűjtésre: a munkából eredő jólétre, bőségre kellett allegorikus formában utalnia.

19

: A hagyatékban megmaradt az eredeti terv, amely betekintést ad Medgyessy úttörő művének születésébe. A négy kuporgó akt Medgyessy érdekes kísérlete a lapos domborműtől a fali szobor felé haladásig. A terven a négy összetartozó akt nem egymástól s szétszakítva, hanem egy 41 x 103 cm-es alapon egymás mellett áll, s a kiemelkedés, a mélységi-magassági változás így igazán szembetűnő. Több változatban látható a hagyatékban az építők téma, amely alapján 1950-ben készítette el a „Hídépítés" című reliefjét Budapestre, a Váci u. 77. sz. ház (Pártklub) falára, valamint 1956-ban Miskolcra, 1950-ben a győri kaszárnyára. Halála óta is több domborműve került bronzöntőbe, legutóbb a Nemzeti Galéria készítette el az „Anya gyermekével" és az „Építők" с reliefjét. Meg nem valósult terveiből a sportcsarnoki domborművet, a „Patkolok", a „Dunapentelei munkás" stb. reliefjét mutatja be a hagyaték. Rendkívüli értékűek a további kutatás számára, de bronzba öntésükkel, kőbe faragásukkal lehetőség nyílik debreceni épületek díszítésére is. Köztéri szobrainak előzményei a hagyatékban Ugyancsak megrendelésre, pályázatra készítette köztéri szobrait, illetve épületekben elhelyezett körplasztikáit. Köztéri szobor terveit, vázlatait, nagy gipszeit több csoportba sorolhatjuk: hősi emlékművek (szobrok, oszlopokon elhelyezett reliefek), nagy történelmi személyeket, tudományos, művészeti életünk kiválóságait bemutató egészalakos és portrészobrok, allegorikus figurák (park, medence-díszek), jelenetek. Külön kell síremlékterveiről szólnunk, amelyek magánmegrendelésre készültek, de bizonyos mértékig köztéri szobornak tekinthetők, hiszen mindenki által látható temetődíszek. Igen fontosak azok az agyag, gipsz, terrakotta és bronz variánsok, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak Debrecennel és környékével. Megtaláljuk a debreceni egyetem elé tervezett reformátor szobor-tervek némelyikét.

20 Ezekkel rokon szemléletű az „Erdélyi fejedelem" című vázlat, amelyet 1946-ban Bocskai-tervként adott át Hajdúszoboszlónak. A köztéri szobor nem valósult meg, de 1970 körül, a bronzba öntött kisplasztika a szoboszlói városi tanács tulajdonába került. 1930—39 közt készítette azokat a hősi szobor- és emlékoszlop terveket, amelyekre nem kapott megrendelést Debrecentől és Hajdúböszörménytől. Ezek az agyag, gipsz vázlatok, részlettanulmányok a hagyatékban láthatók. Különösen becsesek azok az agyag- és bronz vázlatok, részlettanulmányok, amelyek a Déri téri szobrokhoz kapcsolódnak, illetve kapcsolhatók. A „Művészet" kis bronza és a téren álló monumentális mű nagy eltérést mutat, még nagyobb a változás a „Néprajz" esetében. A hagyatékban látható egy álló, kezében orsót tartó, ruhás „Fonó nő" c. kisplasztika, amelyet Török László síremlék-tervének tartanak számon. Ez igaz is (1943-ban készítette a nagy gipszét, 1944-re vitelezte ki ruskicai márványból a Farkasréti temetőbe, de e tervben egy 1928—29-es, legelső „Néprajz" vázlat éledt újjá. Talán merésznek tűnik ez az állítás, de ha meggondoljuk, hogy Medgyessy mindvégig álló, kőből faragott szobrok 18 Idézet a „Medgyessy Ferenc életműve" с katalógus 32. p. 19 A négy művet ism.: Sz. Kürti Katalin (H.-B. m.-i Napló, 1976. aug. 11.) 20 E pályázaton Medgyessy csak 1000 koronás díjat kapott. Ld. részletesen a „Medgyessy és Debrecen" с könyvben közölt irodalmat! 379