A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban

mellett kardoskodott, s ha a „Fonó nő"-t összevetjük a hagyatékban levő „Tudomány géniusza" с grafitrajzzal (álló, ruhás nőalak, fején babérággal), akkor analógiás alapon nyilvánvaló, hogy a legelső terveknél a „Néprajz" is lehetett női figura, s csak aztán következett be „nem-beli" változás. Irodalmunk nagyjait megörökítő művei sorából a Debrecenben állóknak nagy gipszei, (Móricz, Arany), számtalan plasztikai előzménye ugyancsak a hagyaték részét képezi. A Petőfi-szobor öt gipsz, ill. agyagvázlata azért jelent nagy értéket, mert rajtuk tanulmányozható a hagyományos kontraposztos állás kontra-kontraposztossá válása. A művész Debrecennek szánta a Veráról mintázott „Haját csavaró női akt"-ot (1942), amelyet barátja, Móricz nevezett el „Debreceni Vénusz"-nak. 1955-ben kelletlenül jegyzi be kéziratos naplójába, hogy Hódmezővásárhely megvette, az Alap elvitte a „napozó" — Debreceni Vénusz haraszti kőszobrát, befejezetlenül. A mű azóta a vásárhelyi strand dísze, bronz példányát pedig 1966-ban helyezték el a Gellérthegyen. A hagyaték nagy gipsze birtokában rövidesen Debrecenben is állni fog, épp úgy, mint a „Szoptató anya" és a „Táncosnő". Ez utóbbi mű Budapesten az Izabella térre került 1954-ben, majd a metró elkészülte után a Kálvin térre. Az Özvegy végrendelete értelmében, ajándékaként, a Táncosnő c. bronzszobrot Debrecenben állítják fel 1980-ban. A mester dédelgetett terve volt a hortobágyi kilenclyukú híd szobrokkal való díszítése („Csikós" és „Hortobágyi bika" с szobrait, többszörös életnagyságban ide tervezte). E művek kis modelljei is a hagyatékban vannak. Emlékművei a magyar történelem, tudomány és művészet nagyjainak, a világháború áldozatainak állítanak emléket portré, egészalakos szobor, emlékoszlop és lovasszobor formájában. Világháborús emlékművei Sárospatakon, Vaskúton, Tökön, Hetén, Tószegen, Isaszegen láthatók, a hagyatékban fellelhető előtanulmányaik utalnak a megrendelő kívánságai folytán bekövetkezett kényszerű változásokra. Legszembetűnőbb ez sárospataki emlékművénél: a szép „Gránátvető" fiúaktot „fel kellett öltöztetnie" katonaruhába. Egészalakos szobraiból a kaposvári Rippl-Rónai József, a miskolci Herman Ottó emlékmű nagy gipsze, a bajai Jelky András szobor kis bronza látható a hagyatékban, meg nem valósult emlékmű tervei közül pedig a Körösi Csorna Sándor emlékoszlop reliefje, Bercsényi, Kossuth, Hunyadi kis bronza. A Jelky-emlékmű kis bronzát látva megértjük Medgyessy felháborodását: a bajaiak, „meglepetésként", az ő tudta nélkül földgömbszerű talapzatot készíttettek az avatásra. Érdekes a Rippl-Rónai emlékmű változásait nyomonkövetnünk a hagyatékban levő kis agyagterv alapján. Medgyessy még 1928-ban megmintázta a kis sírszobrot, s be is mutatta az Ernst Múzeumban, ahol a KUT tagjai megkoszorúzták.

21 A megrendelés késett Kaposvártól, s a mű csak 1952-ben valósult meg. Mint a Mester írja: „Har.kőbe faragva felállítottam Kaposváron, de már nem mint síremléket, hanem emlékszobrot a R. R. múzeum elé". Lovasszobrai közül csak Szent István emlékműve látható köztéren. A Szent Istvánt 1937-ben mintázta, 1943-ban készítette el nagy gipszét Győr számára. A kis bronz és az utóbbi a Déri Múzeum tulajdona. A Magyar Nemzeti Galéria ennek alapján öntetté bronzba a Szent István lovasszobrot az özvegy ajándékaként. 1980-tól két városban őrzik majd Medgyessy művét: Győrben és Esztergomban (a várhegyen). Mint ismeretes, Hunyadi lovasszobrát, valamint a „Sportlovas"-t 1951-ben mintázta pályázatra. Egyikkel sem nyert, mindkét esetben Pátzay Pál művét fogadták el. „Kürtös lovas"-át és a „Mackó"-t kúttervnek szánta. 1946-ban „régi agyag után" készítette el a főváros számára a „Mackó"-t, amely 1956-ban került a budapesti Fő utcára. A nagy gipsz birtokában lehetővé válik, hogy egy debreceni parkot, vagy játszóteret is díszíthessen majd. Aktjai, allegorikus figurái parkok, strandok díszei: Budapesten, a Széchenyi Fürdőben áll „Korsós nő"-je 1927 óta (párja: a „Halászfiú" elpusztult), nagy „Napozó"-ja pedig az óbudai Tüdőszanatóriumban. A nagy gipsz lehetővé teszi a debreceni strandon történő felállítását is. 21 Ld. Magyarság, 1928. dec. 16-i szám hírét! 380