A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Néprajz - Voigt Vilmos: A folklór és az irodalom kapcsolata a magyar állatmesékben

láncmesénkre (Égszakadás-földindulás.).

280 Ezeknek a ritka adatoknak azonban egyre kevesebb a része a „szabályos" fabulagyűjteményekben. így például Kovács Imre, Illés Pál, Thaisz András, Kis N. A., Bóta Jánosnak 1821-től a Szépirodalmi Ajándékban megjelenő versei már egyre kevésbé népiek, ilyen nyomokat nem is mutatnak.

281 A klasszikus gyűjtemények fordítása is megmásodik. Jó példa erre Sepsi Zalányi Szabó Elek 1824-ben megjelent kolozsvári gyűjteménye: Fédrusnak, Augustus szabadosának ésopusi beszédekről írt V könyvei... Ez a gyűjtemény már filológiai igényre és hitelességre törekszik. Noha fordításában némi értelemszerűséget említ, mégsem népi megoldás jellemzi. Maga ír arról, hogy mind ez ideig magyar nyelvre Phaedrust, önálló hagyományként nem fordították le és ő éppen ezt akarja.

282 Lehetséges az is, hogy egy 1833-ban Veszprémben megjelent „Fédrusnak, Augustus szabadosának Esópusi meséi" с gyűjtemény ennek a kötetnek későbbi kiadása. Ez mindenesetre népszerűségéről tanúskodhatna.

283 Maguk az ezópusi mesék gyűjteményei, fordításai ugyan később is megmaradnak, általános irodalmi igényről azonban egyelőre lemondanak és különböző célokat szolgálnak. Az eredeti mesék is egyre inkább távolodnak a népitől, annak még árnyékától is. Ez egyaránt áll a Kazinczy pártolta, finomkodó Szigethy Gyula Mózes 1824-ben, Kassán megjelent Eredeti mesék с gyűjteményére

284

, amely már jelentékenyen eltávolodik a moralizálás irányába is;

285 vagy a mezőpasziti református pap Décsey János 1825-ben Pesten, 1829-ben pedig Marosvásárhelyt megjelent meséire, amelyek között Aesop éppúgy előfordul, mint Alexis, viszont mese a tigrisről és elefántról;

286 Terhes Sámuelnek a Felső-Magyarországi Minervában 1827-ben megjelent, Flórián meséiből próbatételek с alkotásában, amely már címében tartalmazza mondanivalóját;

287 Makáry György ugyanott megjelent „Mesék" c. gyűjteményében

288 egyaránt meglelhető. Orbán Józsefnek, a homoródalmási ügyvédnek 1831-ben megjelent „Meséji és anekdotái" gyűjteménye például már a meséket is határozottan a — nem népi, inkább irodalmi — anekdoták felé közelíti.

289 Ugyanekkor megjelennek a nyelvkönyv-célt szolgáló ezópusi gyűjtemények,

290 a gyermeknevelési célra írottak, egyben politikai mondanivalójúak

291 kötetei is. Nem véletlen, hogy éppen Szentmiklóssy, mielőtt kötetben összegyűjtötte volna meséit, a reformkor különböző folyóirataiban jelentette meg ezeket.

292 A reformkor legkitűnőbb alkotói is élnek ezzel, a már teljesen átformált műfajjal. Czuczor ugyan La Fontaine-ből is fordít,

293 mégis elsősorban eredeti meséi — ezek már teljességgel nem népiek — teszik ismertté.

294 Vörösmarty is él ezzel a műfajjal, főként kezdő korszakában.

295 Még Petőfi is ilyen hagyományt dolgoz fel, amikor a Kutyák dala és a Farkasok dala párhuzamos versét írja meg. Az ezópusi gyűjtemények később is megjelennek. 1842-ben Pesten jelenik meg a Phaedrus-anyag, 1845-ben Debrecenben kapjuk ezt újabb kiadásban. 1846-ban Szabó istván fordításában kétnyelvű Aesop jelenik meg. 1854-ben Komáromi Károly: Ezópusi mesék с gyűjteményét adják ki ismét Debrecenben. Ez a gyűjtemény voltaképpen Phaedrus után szabadon 280 Szöveggyűjtemény II. :1. 791. 281 Kálmán 63. 282 Fédrusnak... 5. 283 Lehetséges azonban, hogy ez egy másik gyűjteménnyel („Fedrus Esópuso meséi. Ford. Tamássá Pál. Weszprém. 1833. 79.") kapcsolható össze. 284 Kálmán 63—6. 285 Major 36—7. 286 Kálmán 66—7. 287 Uo. 67. 288 Felső Magyarországi Minerva 1828.

1. 1595. és 1830. IV. 73—7., valamint Szemlélő, 1833. 22. sz. 289 Kálmán 69—70. 290 Válogatott darabok Esopus elmés meséiből. Magyar nyelvet tanuló gyermekek számára könynyen érthető versekben magyarázta B. J. Pest, 1833. 47. 291 Primóczi Szentmiklóssy Alajos. Pest, 1840. 292 Major 30—1. 293 Kálmán 12—A. 294 Czuczor 131—160. 295 Kálmán 74—75. 320