A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Néprajz - Voigt Vilmos: A folklór és az irodalom kapcsolata a magyar állatmesékben
rának elméletét az ezópusi meséről, igen határozottan vallotta ki a maga céljait. Ezekben 259 népi mesélésre vagy népmesére nem történik utalás. A meséknek a szövege olykor nyilvánvalóan utal népi történetre, 260 máskor ezópusi mesére 261 ; népi állatmesére mégiscsak egy szó, a farkasnak „fogási" neve 262 mutat. Fáyval egyszerre jelennek meg Aszalai már említett meséi, jobban mondva mesefordításai (1814-ben, Kazinczy Munkája IX. kötetében); 263 Virág Benedek: Költemények Phaedrusként с gyűjteménye (1816-ban). 264 Az utóbbiban találunk népi ihlettségű alkotásokat is, ilyen a nagy múltú Róka és Sas mese 265 (18. sz.), a Pók és Köszvény meséje (62. sz.) 266 , a nem állatmese eredetű Falusi ember (102. sz.) 267 , a 105. sz. történet 268 és talán a Sárospataki Csóka (73. sz.) 269 . Ezek mindegyike versbe szedett és átalakított azonban. Virág egyébként Történet с versében 270 utal állatmesére, a sas és az örökszem meséjét említi. Népi klasszikussága minden esetben értékelendő — és eddig nem értékelt — alkotásokat hozott létre. 271 Merőben eltér ettől Ungvárnémethi Tóth László néhány fabulája. 1816-ban jelent meg Apologus с gyűjteménye. Itt általában csak fordítások olvashatók, de néhány eredeti mese is van köztük. Ezekben azonban népi nyomok nem fedezhetők fel. 272 Benke József 1817-ben Miskolcon kiadott gyűjteményében (Verses mesék Nicolay után) van ugyan egy-két eredeti mese is, ezek közül azonban csak A férfiú és a Madárka с meséje érdemel figyelmet. Ez ugyanis a megfogott és eleresztett madár közismert népi meséjének változata. Mivel azonban e kor irodalmi formában is ismerte a történetet, nem kétségtelen éppen ennek az egy mesének népi előadás nyomán történő feldolgozása. 273 Ezeknél ugyan jóval jelentékenyebb munka Vitkovics Mihály: Meséji és versei с gyűjteménye. Ez 134 lapban jelent meg Pesten, 1817-ben, két könyvbe gyűjtve a meséket. A 75 történetet 1810 táján kezdte írni, Kazinczy buzdítására és figyelme előtt. 274 A klasszikus témákat dolgozza fel, de nem illeszt meséi végére tanulságokat, ezeket az olvasóra bízza. 275 A kortársak nagyra is értékelték ilyen tevékenységét, a legkitűnőbb fabulistának tartották, 276 európai mértékkel mérték. 277 Meséi közül egynéhányban népi szemléletet és tárgyat találunk. Az Eb és Farkas című meséje 278 a lakodalomba került farkas meséjének feldolgozása,... A Juh és Farkas meséje 279 pedig a kijátszott farkas meséjét tartalmazza. Ezen kívül egy-egy népi ízű szó, jelző a többi mesében is előfordul. Ezek a kapcsolatok, ismerve Vitkovicsnak a népköltészet iránt érzett rokonszenvét, nem vélhetők véletlennek. Több-kevesebb kapcsolata még számos, e korból készült alkotásnak van. Egyrészt továbbra is jelennek meg régi típusú alkotások, mint például 1820-ban is a debreceni Phaedrus: Fabularum Aesopiarum libri V.; másrészt váratlan helyről is bukkannak fel mesék és mesenyomok. így ismerünk például Szemere Krisztina Tyúkom-búkom с versében egyik 259 Bodies 145, 151—2j, 160 stb. 260 Fáyl. 116.; II. 33, 81. 261 Uo. I. 46. 262 Fogási 'farkasnév' I. 174.; II. 14. 263 Kálmán 41—2 264 Virág 189—230. 265. Uo. 195. 266 Uo. 211— 2. 267 Uo. 229. 268 Uo. 230. 269 Uo. 217. 270 Uo. 109—10. 271 Virág népi kapcsolatairól 1. Horváth: Népiesség 62—3, 102—3 stb. 272 Kálmán 44—5. 273 Uo. 47. 274 Major 32. 275 Kosztolányi 39. 276P. Sz. A.: Vitkovics Mihály' Meséji és Versei. Pesten,... 1817. (Ismertetés:) TGy, 1817. III. 118—23. 277 Kovács Sámuel 9. 278 Vitkovics 11. 279 Uo. 15. 319
