A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Néprajz - Voigt Vilmos: A folklór és az irodalom kapcsolata a magyar állatmesékben

gyűjtemények-feldolgozások (mint a román Creangä és Ispirescu, vagy számos cseh gyűjtemény) hatása. Egyes nyugat-európai műmesék (Lafontaine, Andersen) vagy nálunk műmeseként tekintett népi gyűjtemény (Grimm) hatását is feltehetjük. Mindezek után is hátramarad még egy kérdés: Eredeti magyar állatmesékről tudunk-e ily módon bizonyságot nyerni? A magyar irodalomból származott népi állatmeséről tudunk. Sőt az is elképzelhető, hogy — ellentétben a tündérmesékkel — már a honfoglalás előtt is ismert a magyar nép egyszerű, etiologikus történeteket. Ezek nyomozása (ha egyáltalán lehetséges) azonban távol esik a jelen feladattól. ///. A magyar irodalmi állatmese kapcsolata a folklórral Csak érdekesség számba megy, hogy a magyarsággal kapcsolatba hozható állatmesék sora Bíborbanszületett Konstantinnál kezdődik. A H. 10. meséjét mondja el ugyanis Szvatoplukról és fiairól: a fiak nem fogadják meg a vesszőnyaláb intését és éppen a betörő türkök ereje által szétszóratnak.

80 Ha ezt a magyarok állatmeséjének természetszerűen nem tarthathatjuk is, mégsem teljességgel idegen tőlünk ez az adat: utal a bizánci udvarnak az ezópusi hagyományt „első kézből" örökítő jellegére, valamint arra, hogy az uralkodóház politikai mondanivaló kifejezésére használta fel ezt. A magyar uralkodóház és Bizánc szoros kapcsolatainak ismeretében csak többre becsülhetjük az adatot egyszerű véletlennél. Eltekintve a szórványos utalásoktól, első teljes szövegében is olvasható állatmesénk a Kazinczy-kódex lapjairól kerül elénk. Az 1526—41 között leírt kódex

81 a Barlaam élete történetében elmondott példázat ez: a madarászról és a fülemüléről. (AaTh 150)

82 Maga a történet bevezetője említi forrásul Damascenus János doctort,

83 azonban ennek későbbi feldolgozásából, a Legenda Aureából került a magyar kódexbe. Az eddigi kutatás az indiai — Pancsatantra — hagyományra is felhívta már a figyelmet.

84 A mese csakugyan ismert az indiai hagyományban.

85 A magyar népmesék között azonban eddig nem bukkant elő.

86 írásmódja sem utal a legkisebb mértékben sem a szájhagyományra. Megléte és népszerűsége azonban nyilvánvaló. 1. Pesti Gábor Ezópusi meséink első gyűjteménye, Pesti Gábor fordítása, ilyen kevés előzmény után szinte váratlanul jelenik meg 1536-ban. Okát keresve, maga a szerző igazít el bennünket. Bevezetőjében ezt írja: „Cvm videam omnes fere mortales, ac orbis terrarum nationes mira translationu(m) copia scatere, passim(que) hac in re operám nauare, vt in cumulum decoris patriae eorum semper aliquid adijciant, quo & linguam et ingenium suorum acuant, et latius difTundant, Cur quaeso non liceat mihi quo(que) linguam & ingenium nostrorum, doctrinis veterum sapientum, pro mea virili, et patriae cui semel omnes debemus, studere(?)"

87 A kutatók szerint a fordításnak ez a humanista igénye késztette arra Pesti Gábort, hogy magyar előkészítő és példa nélkül is munkájába fogjon.

88 Valóban ez az érzés vezethette, de hogy miért éppen ezeket a meséket választotta ki „a hazának való tartozásra tanulmányozni", csak a szerző erazmista eszmevilágából érthető meg. Waldapfel József kutatásaiból világlott 80 Konsztantinosz. 180—1. 81 Szabó Dénes 44. 82 Nyemltár VI. 222. 83 Uo. 216. 84 Horváth: Kezdet 211. 85 Bodker 720 Typ. 75. és Thompson—

Roberts 31. 86 Kovács Ágnes 50. SÍ Pesti Alb. 88 Turóczi—

Trostler 46. 292