A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Kahler Frigyes: Adalékok Debrecen román megszállásának történetéhez (1919–1920)

szénkészletei is, szén- és gázolaj hiányában megbénul a villanytelep működése is.

67 Leállt szeptember 6-tól a városi villamosközlekedés, és villanyvilágítást is korlátozzák. Október 29-től este 9-kor kikapcsolták a villanyt. Korlátozzák a víz és gázszolgáltatást is. Október végére egyedüli — fűtésre szolgáló tüzelő a fadöntés után maradó vizes gyökér. Október 31: „leesett a hó — tüzelő nincs, villany nincs... sötétség, hideg és éhezés réme fenyeget" — jegyezte fel a kortárs, aki mint látni fogjuk nem a kisegzisztenciák képviselője. Fel is teszi a költői kérdést „...mi lesz velünk!! s mi lesz különösen a kisebb tisztviselőkkel?"

68 Mi még azzal folytatjuk és a nincstelen proletárokkal kisemmizett parasztokkal, föld nélküli zsellérekkel? A megszállás következményeinek pénzügyi vetületét több vonatkozásban másutt már feltártuk.

69 Láttuk, hogy a megszállási zóna elszigeteltsége következtében — az utazás augusztusig gyakorlatilag még a megszállt területen belül is alig oldható meg — relatív pénzhiány állt elő, amit súlyosbított, hogy a 25 és 200 koronás bankjegyeket — az ún. fehérpénzt a megszálló hatóság többszöri erélyes felszólítására sem volt hajlandó a lakosság elfogadni. A hivatkozott helyen azt is kimutattuk, hogy a relatív pénzhiány — bankjegy és aprópénz hiánya — mellett a város abszolút pénzhiánnyal — 5 320 827 korona deficit — küszködött.

70 Ilyen körülmények közölt érett meg a városi és vármegyei szükségpénzek kibocsátásának terve, amit az egykorú sajtó mint egyetlen elfogadható megoldást ismertetett.

71 A szükségpénzek — amelyeknek példányai közben elkészültek, nem kerültek soha forgalomba. Július 30-án a városi vezetés már nem mert a szükségpénz eszközéhez nyúlni. A pénzhiányt akként igyekezett áthidalni, hogy lefoglalta — a megszálló katonai hatósággal egyetértésben a Debrecenben működő bankok — kivéve az Osztrák—Magyar Bank fiókja — pénzkészletét. Ezzel — az egykorú hivatalos közlemény szavaival élve

72 .. .az állami és a városi szükségletek fedezésére elegendő pénz van rendelkezésre az állampénztárnál és a házipénztárban, nincs tehát többé a szükségpénz kibocsátásának égető szüksége." A kortársak azonban másként vélekedtek: „Mégis csak szükséges lett volna a „városi szükségpénzek" kibocsátására", majd a napló így folytatja a feljegyzést szeptember 2-án: „Nyakig vagyunk a pénzforgalom örvényében. Az istenadta nép pánikszerűen menekül a kompromittált 200 K-ásoktól. Nem kell senkinek. Hatóságoknak, bankoknak sem... Hiába rendeletek és megtorló fenyegetések; a bizalmatlanság olyan mérvet öltött, hogy bellum omnium contra omnes-szé fajult"

73 Október közepére a helyzet változatlan. „A fehér bankók ázsiója olyan frivol, hogy egyes esetekben kikötik „kék pénzben ennyi, fehér pénzben ennyivel több."

74 Október 22-én — 4% kezelési költség felszámítása mellett — megkezdődött a fehérpénz becserélése és december közepére „a fehér pénz okozta zavar" csaknem teljesen megszűntnek tekintendő.

75 67 R. 167.., 170 68 R. 178., 183—185., 172. 69 Kahler: 24 alatt id. mű. A 25 és 200 koronás bankjegyekkel kapcsolatban ugyanis az Osztrák—• Magyar Bank közzé tett egy nyilatkozatot, hogy mivel e pénzek kliséit a forradalmi kormányzótanács tovább használta, e pénzeket hamisítványoknak tekintik. Később — júniusban — Wilhelms Emil az Osztrák—Magyar Bank helyi fiókvezetője közzétette a Bank hivatalos álláspontját a Debreczeni Újság 112. (június 25.) számában, amely szerint az Osztrák—Magyar Bank azokat a 25 és 200 koronásokat tekinti csak hamisítványoknak, amelyeket a „szovjet köztársaság bocsátott ki, a sorozat series 2-ős számjeggyel kezdődik." A nyilatkozat azonban sem akkor, sem későbbiekben nem nyugtatta meg a lakosságot. 70 Törvényhatósági Bizottság jegyzőkönyvez 1919—172—189. A román megszállás teljes vesztesége több milliárd korona — a pusztítást nem számítva — „a mozdítható raktári-kereskedelmi készletekben, a mezőgazdasági termékekben, állatállományban, felszerelésben, a vasúti postai, gyári, hivatali és laktanyai berendezésekben". 18 alatt id. mű 144 és az ott is id. Egyetértés 1920 márc. 20. DFU, 1920. márc. 16., 20., április 18., május 22. 71 Debreczeni Független Újság DFU 1919. július 31-i száma „Városipénz" с cikkében. 72 DFU 122. szám (július 30.) 73 R. 163. Réczei itt a DFU 134. (augusztus 13.) számában közzétett rendeletről szól. A Debreczeni Hírlap október 27-én „A városi pénzre szükség van" с cikkében. 74 R. 174. 75 R. 179., 195. 244