A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Kahler Frigyes: Adalékok Debrecen román megszállásának történetéhez (1919–1920)

következményeire a megszállás gazdasági következményeinek tárgyalásánál még visszatérünk.

50 Ami a személybiztonságot illeti — s itt elsősorban nem olyan személyi túlkapásokra gondolunk, mint amilyenek a szállások igénybevételénél előforduló panaszok egyike sérelmez

51 — a helyzet augusztus végére addig fajult, hogy a megszálló katonai hatósággal oly óvatos városi vezetés — Magoss György május 15-i fegyveres tanyafosztogatásról felvett jegyzőkönyvet azzal teszi irattárba, hogy „nem véleményezem" — írásban tiltakozott a kormányzó tábornoknál: „Nap nap után panasz érkezik hozzám, hogy polgári egyéneket román katonai járőr igazoltatásra szólít és előállítással fenyeget, azonban készpénzfizetés ellenében hajlandó elbocsátani anélkül, hogy a nevezetteket az illetékes román katonai parancsnokság elé vezetné leigazoltatás végett. Az ilynemű esetek ismétlődésének meggátlása céljából kérem a kormányzó tábornok úr hatásos intézkedését és a tett intézkedésről értesítést."

52 A kérelem sorsáról a városi tanács nem kapott értesítést. Városszerte nyugtalanságot okozott, hogy a katonai hatóság kényszermunkára vitt el csoportosan férfiakat, akiknek hollétéről a családok hosszú időn keresztül semmit sem tudtak.

53 E mellett általános félelmet keltenek a hírek a féken alig tartható katonák Hortobágyon viselt dolgairól, amelyeket a mátai biztos jelentett a tanácsnak.

54 A kortárs — Réczei Sándor megjegyzi naplójában: „A közbiztonság a kültelken állandóan fogyatékos..."

55 A „széles körű razziák tehát, amelyeket a „lánczkereskedők és bolsevista propagandisták előállítása végett

56 foganatosított a „román katonai erő segédletével" a rendőrség nem képesek a személy és vagyonbiztonságot helyreállítani. VI. Fentebb áttekintettük azokat a fontosabb gazdasági adatokat, amelyek a román megszállás előtt jellemezték a város ellátási és pénzügyi viszonyait, amelyek az összeomlás képét mutatták. A hogyan tovább? kérdés — már a megszállás első napjaiban is az egyik napról a másikra élesen vetődött fel. Az alapvető árucikkek április végére eltűnnek a forgalomból. „Az üzletek általában nyitva vannak" — de csaknem üresek — ... „fa és szén az egész városban nem kapható".

57 A megszállás alatt május 2-án megjelenő első hírlap — az „Egyetértés" — hiába közli a maximált árakat „egyáltalán mi sem került piaczra". „Az áru egyszerűen nem jelenik meg a piaczon s további bacchanáliát ül az áruuzsora a csempészet." „Liszt és burgonya kiárusítási helyeken százával tolong a várakozók csoportja. A csempészre szállított áruk árát már nem is kérdjük".

58 Az elégtelen közbiztonság miatt a kistermelőknél mutatkozó kisebb feleslegek nem jutnak el a debreceni piacra. A megszállás ilyen körülmények között további tehertételt jelentett a városra. A nagy nehézségek közepette — sokszor akadozó kenyérellátás mélypontra került — napi fejadag papíron 28 dkg —. „.. .a román megszálló csapatok katonái tömegesen és egyenként bemennek a sütő műhelyekbe, s üzle50 HBmL IV. В 401. — 843/1919.: néhány esetben sikerült a bűncselekményt elkövető katonák csapattestének felderítése Pl. IV. В 401—2095,is 2185/1919. 51 Ilyen panaszt terjesztett elő Tarr Sándor MÁV felügyelő, mert Varjas Julianna 74 éves beteg személyt egy román tiszt Sublocoteulul Contor — aki tiszti szolgájával és egy nővel jelent meg — tiszti szolgájával az ágyból kidobatta — ápolónőjét elzavarta (3159/1919. főisp.) 52 HBmL. IV. В 401—1799/1919. Rásó főispán és Dr. Vass főis. titkár aláírásával és 256/1919. László István és Rezes László panasza. 53 Hogy Szabó Bálintot és 20 társát júliusban szénabeszedésre vitték el és ismételt ígéret ellenére sem engedték szabadon. HBmL IV. В 401—981/1919. 54 A Hortobágyon nem csak a lókötések és rablások vannak napirenden, hanem már a nők megbecstelenítésére kerül sor „.. .amelyet megdöbbentő vakmerőséggel hajtanak végre". Majd részletezi a gulyás számadó 55 éves feleségének és a juhász számadó 19 éves leányának szomorú sorsát. HBmL L. IV. B. 1401. 10.2/1919—14 842 (1919. júl. 14.) 55 R. 58. 56 R.111. 57 R. 19. 58 R. 58., 43., 45. 242