A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Történelem - Kahler Frigyes: Adalékok Debrecen román megszállásának történetéhez (1919–1920)
akiknek a háború előtt az állami szolgálat biztos megélhetést és kiemelt társadalmi állást jelentett, a háború utolsó éveiben megismerték a létbizonytalanság érzését. Tapasztalták, hogy a háborúban vagyont gyűjtött burzsoázia államának szolgálata sokszor az elemi szükségleteit sem elégíti ki. Az ellentmondásos helyzetet csak fokozta, hogy ez a réteg jórészt tudatilag mégis a széthulló államhoz kötődött. „Az 1918 őszen azonban már nemcsak a belső front, hanem a külső front is bomladozni kezdett... A megye munkásai és parasztjai tehát a külső fronton is erősítették azt az erjedést, mely 1918 őszén a megyében is meggyorsította a forradalmi helyzet kialakulását". 1 * Az érintett gazdasági-társadalmi viszonyok között győzelemre jutott polgári demokratikus forradalom természetesen nem tudott több élelmiszert, ruhát és biztos munkalehetőséget nyújtani, legfeljebb mindezek távoli reményét. 19 A Tanácsköztársaság „tüneményes gyorsaságú" ütemben alakította ki a megyében „az óriás, új hatalmi gépezetet" 20 , s ez a honvédelem és a gazdasági élet átalakítására is vonatkozik. A román királyi csapatok offenzívája azonban az eseményeknek más fordulatot adott. III. i A román megszállás egyik fontos numizmatikai dokumentuma a debreceni városi szükségpénztervezet. Önmagában az a tény, hogy a város vezetése komolyan foglalkozott szükségpénz kibocsátásának tervével — vállalva az ezzel járó későbbi felelősséget is —• sokat mondó. Mert mi is voltaképpen a szükségpénz, milyen viszonyokra utal maga a fogalom ? A szükségpénz fogalma sokáig tisztázatlan volt a numizmatikai irodalomban. A múlt század végéről származó definíció — bár több vonatkozásban tartalmazza a szükségpénz ismérveit — arra törekszik, hogy a forradalmi korszakok állami pénzeit szükségpénzként tüntesse fel, egyszersmind tagadva a Rákóczi szabadságharc és az 1848—49-es forradalom és szabadságharc államának szuverenitását. 21 Az újabb keletű művek sem egységesek a szükségpénz fogalmát illetően. 22 Magunk Marx pénz-fogalmából és a pénz öt funkciójából indultunk ki. 23 Közgazdaságilag így a pénzt, mint áru és tulajdonviszonyok — azaz társadalmi viszonyok — hordozóját szemléljük, amelyet az állam igen korán a jogi szabályozás körébe von. A pénzt tehát minden esetben az állam — vagy az állam nevében erre felhatalmazott jogi vagy természetes személy — hozza forgalomba. A szükségpénz fogalma és funkciója történeti megjelenésének körülményeihez kötött. Konkrét megjelenésének gazdasági és társadalmi talaja ehhez képest más és más, közös vonás azonban a fizetőeszközök abszolút vagy relatív , hiánya egy államon belül. A szükségpénz tehát a törvényes pénzhez viszonyított pénzhelyettesítő eszköz, forgalma időben és területileg korlátozott. Kibocsátója a 18 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története (Szerk. Tokody Gyula, Debrecen, 1970) 83. 19 A forradalom helyi vonatkozásaira vö. 18. alatt id. mű 85—106 és vö. még: Farkas Dezső: A két forradalom Bihar megyei történetéhez (1917—1919. Bp., 1965); Juhász Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története (Bp., 1945); Farkas Dezső: A földért folytatott harc néhány kérdése Hajdú-Biharban a két forradalom között (1918. november—1919. március) Acta Universitatis Debreceniensis: Fehér András: Agrárkérdés és parasztmozgalmak Hajdú megyében a polgári demokratikus köztársaság időszakában (1918—1919) Acta Universitatis Debreceniensis Series Historica 1962.) 20 18 alatt id. mű 106 — Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. Debrecen, 1959.; Hajdú-bihari Történelmi olvasókönyv (Szerk.: Komoróczy György, Debrecen 1973) 214. 21 Vö.: Pallas lexikon (Bp., 1897) XV. 864. Révai lexikon (Bp., 1925) XVII. 777. 22 Kupa Mihály: A papír szükségpénzek fajai Az Érem 1967. 39—40., 398—407. Ambrus Béla: Magyarország papír szükségpénzei 1723-tól 1914-ig (Bp., 1977) Meghatározása a szükségpénzről, közel áll álláspontunkhoz. 23 Kahler Frigyes: A szükségpénz fogalma és funkciói Az Érem 1974. Kahler Frigyes: A közalkalmazottakhelyzetének alakulása Debrecenben (1916—1919. HBmL Évkönyve II. 1975) 56. Vö.Marx Károly: A politikai gazdaságtan bírálatához (Bp., 1953) 43—165. 234
