A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

Július 5-én az orosz parancsnok megengedte, hogy a varos a napi rendes élelmen kívül még követelt 20 000 pozsonyi mérő liszt (kb. 200 w) és a nagy mennyiségű takarmány, valamint az ezek elszállításához szükséges mintegy 1000 előfogat összeszedéséhez a környék községeinek segítségét is igénybe vegye. A kortárs történetírók szerint Csedajev 30 000 ember 3 heti élelmével vonult el július 6-án Debrecenből.

216 A Cseodajev által kivetett hadisarc és a rövid ideig tartó megszállást követő pár hét zűrzavara a város élelmiszerkészletének még meglevő maradványát is annyira felemésztette, hogy az augusztus 2-i csata után bevonuló Paskievics kénytelen volt az általa akkor összeszedett élelmiszer egy részét ismét kiosztatni a szegényebb emberek között.

217 Ilyen körülmények között kezdődött a kéthónapos orosz megszállás. A gazdasági nyomorúságot még súlyosbította a júniusban kitört kolerajárvány, amelynek 61 magyar és 600 orosz áldozata volt.

218 A Debrecenre zúdult csapások áradata végül a teljes pénzügyi összeomlásban tetőződött. Debrecenben és környékén ebben az időben jóformán csak a magyar bankó járta. Miután pedig a Kossuth-bankó forgalma be volt tiltva, a lakosság rászoruló része még élelmiszert sem tudott vásárolni magának.

219 Osztrák bankjegy alig, ércpénz egyáltalán nem volt. Az aprópénzhiány annyira gátolta a kereskedelmet, hogy a nép lázongani kezdett. A város tanácsa az aprópénzhiány enyhítésére segítségért Drevenyák cs. biztoshoz fordult, de hiába. Aprópénzt nem tudott adni. Véleménye szerint a népnek erre nem is volt szüksége, mert volt más megoldás is. Engedélyt adott arra, hogy „a forgásba tett bankjegyek négyfelé vágassanak."

220 Egy negyed bankjegy 15, egy fél 30, háromnegyed 45 krajcárt ért. Többfelé azonban nem volt szabad a bankjegyeket vágni. A város vezetőségének is iszonyú gondot okozott a pénzhiány. A megszálló csapatok élelmezéséhez szükséges készleteket fel kellelt vásárolnia. Fizelni azonban nem tudott, mert mind a házipénztárban, mind a többi közpénztárban csak Kossuth-bankója volt, amelyet ellenérték nélkül be kellett szolgáltatni mindenünnen.

221 Határoztak ugyan arról, „hogy a takarékpénztártól július 29-én kölcsönképpen felvett és a helyzet alakulása folytán hiánytalanul a pénztárban maradt 16 СС0.— frt értékű magyar bankjegyet, mint „nem használtat" visszaadják a takarékpénztárnak,

222 hogy így szabaduljanak az adósságtól, de ez nem segített. Kénytelen volt a város vezetősége a tehetősebb polgárokat végigkilincselni osztrák bankjegyért. Aki tudott kölcsönözni, akármilyen feltételt szabhatott, elfogadták,

223 mégsem 216 Gelich i. m. 556. A Cseodajev-hadtest debreceni napjainak történetét részletesen leírja Szűcs István. (Debreczen város története Szűcs Istvántól. In: Debreczen[sz. kir. város egyetemes leírása szerk. Dr. Zelizy Dániel, Debrecen, 1882. 814—920. Továbbiakban: Szűcs) 217 Gelich i. m. III. 807. Drevenyák Ferenc cs. biztos szerint gr. Zichy Ferenc cs. főbiztos 1000 köböl „életet" hagyott vissza a város rendelkezésére a szegények élelmezésére. (HBmL Tjkv 1657. VIII. 11.) 218 Szabó i. m. 38. s köv. 219 HBmL Tjkv 1699/1849. VIII. 23. és Faragó i. m. 280—281. 220 Uo. 1710/1849. VIII. 24. 221 Házipénztárból 53 281 Ft 30 kr. Földi pénztárból 13 705 Ft 45 kr. Árva pénztárból 15 543 Ft 30 kr. Árvatartó pénztárból 7 105 Ft 15 kr. Hadi pénztárból 144 Ft 15 kr. Meszena alapítványból 154 Ft — kr. Reviczky alapítványból 2 935 Ft — kr. Városgazdái hivatalból 1 832 Ft — kr. Összesen 94 701 Ft 15 kr. {HBmL IV. B. 1109/f Debrecen város Bizottmányának iratai 8. d. Jelentések. 489/1849. sz. jelentés a városi pénztárakból a Cs. kir. Harmincadhivatalba beadott magyar bankjegyek összegéről.) Miután pedig augusztus 2-án a házipénztárban levő mintegy 56 000 Ft-ból 53 281 Ft 30 kr. volt Kossuth-bankóban, érthető a város kétségbeesett igyekezete, amellyel pénzhez akart jutni kötelességeinek teljesítése érdekében. 222 HBmL Tjkv 1770/1849. IX. 7. 223 Uo. 1783/1849. IX. 10. 188