A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

tudtak pénzhez jutni. A város fizetésképtelenségét ez a kísérlet sem szüntette meg. Rövid időn belül a „naponta kifizettetni sürgetett" tartozás 60 000.— forintra emelkedett és a város — pénztárosának a Nagyváradi Takarékpénztár egy felszólító levelére adott válasza szerint — még hajdúit sem tudta fizetni.

224 Hiába ostromolta a város vezetősége gr. Zichy Ferenc császári főbiztost és Drevenyák császári biztost, hogy a magyar bankjegyeket ne vonják ki a forgalomból, hiába kérték a bevonási határidő meghosszabbítását és hiába kértek a 60 000.— frt tartozásukra fedezetet, mindössze 25 000.— frt kölcsönt kaptak, azt is Almásy-bankóban. Az 1848/49-es városi számadási év egyenlege készpénzben 28 152 frt 89 krajcár volt. Ennyi volt a város pénze 1849. október 31-én. Ha nem kapja meg a 25 000 forintos kölcsönt a császáriaktól, 1849. november 1-én a pénztára csaknem üres lett volna. Debrecen városa és közönsége az országban a legtöbb áldozatot hozta a nemzeti ügy sikere érdekében és a legnagyobb veszteséget szenvedte a szabadság csillagának lehullásával. Drevenyák Ferenc cs. kir. biztos röviddel a debreceni csata után a város tanácsát felszólította az orosz megszálló sereg által okozott károk „hiteles és okadatolt" összeírására.

225 Az erre a célra kiküldött bizottság a város közönsége által szenvedett kár értékét 1 041 407 forintra becsülte.

226 Ehhez járult az a közel 100 000 forint értékű Kossuth-bankó, amit a város és a kezelése alá tartozó közpénztárak, valamint az a 800 000 frt értéket meghaladó Kossuthbankó, amelyet a polgárok voltak kénytelenek minden ellenérték nélkül beszolgáltatni.

227 A cs. kir. biztos által kért kárbecslési jelentést a város vezetősége a szükséges okmányokkal felszerelve 1849. október 20-án be is terjesztette. Többszöri sürgetés után végre a Nagyvárad kerületi cs. kir. főispán közölte, hogy a bécsi cs. kir. minisztérium 18118. sz. határozata alapján az orosz császári seregek által okozott káiokat az államkincstár nem fogja megtéríteni.

228 Ezzel a határozattal zárult le az a korszak, amelyben Debrecen, mint a „magyar szabadság őrvárosa", öt hónapig csaknem egyedül hordta a szabadságharc anyagi ellátásának terhét és mint a „pártütés fészke", két hónap alatt 2 millió forint értékű pénz-, élelem- és anyag veszteséget szenvedett. A gazdag Debrecen pénztárában 25 000 forint értékű, a császári kormánytól kölcsönképpen kapott papírpénzzel indult neki a Bach-korszak kálváriájának. 224 Uo. 1783/1849. IX. 19. 225 Uo. 1850/1849. IX. 22. 226 A város elöljárósága a felbecsült károkról szóló kimutatást 6 kötetben október 20-án adta be. (HBmL Tjkv. 1986/1849. X. 20.) 227 Szűcs 908—909. 228 Uo. 189