A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

Bár mind a két évben bevételi többlet mutatkozik, ez nem a rendes bevételekből eredt. A) Nagyobb bevételi tételek 1847/48 1848/49 a) Rendkívüli bevételek: számadási évben Kölcsön 245 400,— ft 116 670,— ft Behajtott tartozás 27 437,30 ft 106 185,02 ft b) Rendes bevételek: Erdőgazdaság 16 379,21 ft 26 173,04 ft Vásárjövedelem 4 095,54 ft 588,52 ft Házi adó 2 430,— ft — Nyomda 2 430,01ft 12 899,38 ft Haszonbér 44 061,12 ft 12 759,40 ft B) Nagyobb kiadási tételek a) Rendkívüli kiadások: Adósságok törlesztése 194 340,— ft 22 960,— ft Laktanyaépítés 13 000,— ft 10 000,— ft Nemzetőrség 4 454,18 ft 8 918,07 ft Orosz sereg — 69 885,09 ft Rendkívüli kiadások 2 188,25 ft 89 388,29 ft ebből megsemmisített Kossuth-bankó

173 — 40 053,15 ft b) Rendes kiadások: Tisztviselők fizetése 32 551,41 ft 27 609,07 ft Erdőgazdaság 8 320,72 ft 8 960,78 ft A nyilvántartott haszonbér-tartozás 61 404,38 ft volt. A város által szedett egyetlen egyenes adóból, a házi adóból eredő bevétel az 1847/48 számadási évben a kivetett összegnek mintegy 20%-a volt.

174 A következő évben már ezen a címen egy krajcár sem folyt be a város pénztárába. A pénzügyminisztérium utasítására elrendelték ugyan az adóösszeírást,

175 de a rendkívüli viszonyok miatt kivetésre már nem kerülhetett sor. Az 1848/49 évre szóló kivetést utólag, 1852-ben készítették el. A város rendes haszonvételei nagy kieséseket mutatnak. Csak az erdőgazdaságból és a nyomdából eredő bevételek növekedtek a rendkívüli viszonyok következtében. A fát hadicélokra és az igénybe vett helyiségek fűtésére használták fel a szokottnál nagyobb mértékben, a nyomdát pedig a kormány foglalkoztatta. A haszonbérek (részben a rossz termés miatt is) alig folytak be, a vásárjövedelem, amely még a 47—48-as évben is 4000,— forinton felül volt, a 48—49-es évben a 600 forintot sem érte el. Ilyen viszonyok között a közgyűlésen felvetették a házipénztár bevételeinek növelését. A számvevői szakosztály a város körüli földek kiosztását, a háztulajdonosok részére a házuk után járó failletőség kiadását, legelőbér bevezetését és a követelések fokozottabb behajtását javasolta. A közgyűlés azonban nem találta alkalmasnak az időt ezeknek a sok szervezést kívánó intézkedéseknek a bevezetésére.

176 A túlterhelt tisztviselői kar nem is tudta volna ezeket az újításokat a gyakorlatba megfelelően átültetni. így aztán csak a kintlevőségek behajtását szorgalmazták nagyobb eréllyel és eredménnyel. Egyéb megoldás híján a kiadások fedezésére a város kénytelen volt kölcsönöket felvenni, éspedig 1848. március 15-e és 1849. augusztus 2-a között 262 970,— ft-ot. Ezt az összeget különféle közpénztárak, a Debreceni Első Takarékpénztár, magánosok és (ami az előbbi évek gyakorlatához képest újítás) az állam folyósították.

177 A kamat 4—6°/

0 volt, csak az állam nem számított fel az általa nyújtott 50 000 ft után kamatot. A felvett kölcsö173 Szabó i. m. 53. 174 Az 1852-es adólajstromba ugyanis, amely teljesen a szabadságharc előtti állapotokon épül fel, a házi adó végösszege 10 199 forint. Az adólajstrom eredetiben megvan Debrecen város levéltárában. 175 HBmL Kjkv 1. kötet 909/1848. XI. 8. 176 Uo. 103/1849. III. 10. és Szabó i. m. 64. 177 Ezeket a kölcsönöket tételesen felsorolja a debreceni házipénztári főkönyvek alapján Szabó István (i. m. 53—54.) 180