A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

ban „az egész fináncügy felderítése csak az ellenségnek használna".

137 Mivel az idők nem voltak alkalmasak az ország pénzügyi állásának a parlament előtti kifejtésére és a kormány számadásainak megvizsgálására, a Madarász László indítványára kiküldött bizottság — mint ismeretes — működését nem tudta befejezni, így a parlamentnek jelentést nem tehetett. Nyitva marad tehát a kérdés, vajon a kormány a 61 milliós hitelkeretet kimerítette-e, illetőleg azon belül maradt-e ? Világos után a kormány az országból menekülni kényszerült, tehát sáfárkodásáról a nemzetnek nem adhatott számot. Ha Horváth Mihály közlését és Duscheknek az osztrák kormány utasítására készített zárszámadását hitelesnek fogadjuk el, hiteltúllépés aug. 15-ig nem történt. Még kevésbé lehetett erről szó a debreceni hónapokban, amikor — Horváth Mihály szerint — a Szemere-kormány megalakulása idején még mintegy 20 millió kimerítetlen hitel állt rendelkezésre.

138 A takarékosság, mondhatni fösvénység, amellyel a pénzügyi kormányzat a Debrecenben kezdetben lábrakapott pazarlást meg akarta gátolni, és a szigorúság, amellyel az állam pénzeivel való elszámolást mindenkitől megkívánta,

139 alapossá teszi a föltevést, hogy a törvényadta kereteket nem tévesztették szem elől. Ugyanezt látszik igazolni az a tény, hogy a Duschek-féle számadásban sincs egyetlen indokolatlan kiadási tétel

140 s még a kormánybiztosoknak kiutalt mintegy 15 millió sem látszik soknak a reájuk bízott feladathoz arányítva. Erre az eredményre kell jutnunk akkor is, ha a pénzjegynyomda munkateljesítményén mérjük az igénybe vett hitel összegét. A nyomda átlag havi 6 millió értékű papírpénzt szállított be az állami főfizetőhivatalba.

141 1848. szept. 6-án kezdődött meg a hitel igénybevétele az első 5 frt-os államjegy kibocsátásával és a nyomda működése 1849. augusztus 10-én Aradon szűnt meg. Ez kereken véve 10 hónap, mert a nyomda működése alatt többször — Pestről Debrecenbe, Debrecenből Pestre és onnan Aradra — költözött. A munkából ily módon kiesett idő legalább 4—6 hétre tehető. A nyomda az említett havi átlagértéken számítva tehát 60 milliónál nagyobb értékű bankjegymennyiség előállítására nem volt képes. A bankjegynyomda technikai felkészültsége sem tette lehetővé nagyobb mennyiség előállítását még akkor sem, amikor a debreceni városi nyomdát is bevonták a pénzgyártásba,

142 mert kis címletű bankjegyekre volt szükség, amelyekből nagyobb tömeg kisebb értéket képviselt. A 100 ft-osok nyomását június 10-én abba is hagyták, miután ebből a címletből már 11 millió forinton felüli értékben (11 040 000,—) bocsátottak ki bankjegyet, ami több volt a forgalom szükségleténél és fizetési nehézségeket idézett elő. A forgalom állandó igénye az apró címletű bankjegyek iránt és a nyomda korlátolt teljesítőképessége

143 okozta aztán a folytonos, a Világost megelőző hetekben egyenesen katasztrofális pénzhiányt. Kétségtelenül ez volt az oka, hogy a kincstárnak sohasem volt egy 137 Madarász László felszólalása a képviselőház 1849. febr. 27-i ülésén (Közlöny 41. sz. 1849. III. 1.) m Horváth i. m. III. 107. 139 Uo. III. 510. 140 Lukács i. m. 82. 141 Uo. 85. 142 A képviselőház febr. 28-i ülésén Záborszky képviselő mégis támadta a városi nyomdát. A nyomda művezetősége a Közlöny hasábjain (márc. 3-i szám) a nyilvánosság előtt védekezett arra is hivatkozva, hogy a kormány a nyomda korszerűsítésére még a múlt évben Pesten megrendelt gépeit is lefoglalta a bankjegynyomda számára, Bem is elvitt a gépekből és a munkásokból Erdélybe (lásd 12. sz. jegyzet). Ennek ellenére igyekeztek megfelelő számú munkást felvenni és kötelességüknek mindenkor eleget fognak tenni. (Faragó i. m. 205.) 143 Görgey egyik aprópénz-igénylésére áprilisban ezt válaszolja Kossuth: 200 000 pfra homlokés hátnyomással 1 600 000 nyomás kell és erre legalábbis 5 napi folytonos éjjel-nappali munka és mindennap 280 000 pftot kellene készíteni a legszükségesebb kiadások fedezésére. (KL 48/49. V. 47. sz. irat) 175