A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Székely György: Az európai településhálózat átalakulása a XVI–XIX. században és Magyarország

A tanulmány befejező része demográfiai, gazdasági és művelődési adatokkal mutatja be, hogyan tört előre a XVIII. századtól a Dunántúl s hogyan maradt el a Tiszántúl városfejlődése. Rámutat az állandó uralkodói rezidencia város hiányából, az állandó mágnási rezidenciák létéből adódó jelenségekre. A Duna-parti városok iparosodása sokáig eltért az alföldiek kiterjedt agrárkörnyezetétől. Áttekintve a külföld és Magyarország városhálózatának és a városok társadalmi-gazdasági fejlődésének alakulását a tanulmány összefoglalóan megállapítja, hogy a XIX. század közepére Európa valamennyi országában kialakult a modern városhálózat, lényegesen megerősödve, sűrűbbé válva és benépesedve a korábban túlnyomó és a társadalmat meghatározó faluhálózattal szemben. A városfejlődés már átlépett a tőkés társadalom kereteibe, de legalább elért a kapitalizmus küszöbére. Ezek a települések jelentékeny szerepet vállaltak az egymást követő polgári forradalmakban, a nemzetiségi mozgalmakban, a nemzeti függetlenségi háborúkban, a munkás- és parasztmozgalmak szervezetté válásában. I 102