A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

kat). Még az a te. is (a XII.) a nemesség javára szól, hogy városi bírák csak a tetthelyen fogathatnak el vétkes jobbágyot. Annak a tc.-nek pedig (a IX.-nek) kifejezetten Bocskai-ellenes éle van, amely szerint Kamuthy Farkas és társai perbe fogathatják 1606-i „ártatlan fogságuk" okozóit.

32 Mindez azonban még szerény kezdet ahhoz képest, ami az 1607. júniusi országgyűlésen történik. Ez a kb. kéthetes országgyűlés olyanarányú törvényalkotó tevékenységet folytat, amilyet csak néhány másik az egész fejedelmi korszakban. 63 törvényt hoz, s ennek közel a felét kifejezetten a rendek hatalmának erősítésére. A rendek most már nyíltan elhatárolják magukat Bocskaitól: érvénytelenítik végrendeletét (III. te). Kimondják, hogy azokat a Bocskainál vagy váraiban levő letéteket, amelyeket nem szolgáltattak vissza, peres úton lehet visszakövetelni (XLI. te). S aztán hosszú sorát hozzák a nemesi birtoklás kérdéseit szabályozó törvényeknek. Ami a legfontosabb: feloldják a szörnyű jus ligatumot. A jus ligatum azt jelentette, hogy az 1594-ben kivégzettek, ill. legyilkoltak (Kendy Sándor és társai) hozzátartozói, akiket szintén jószágvesztés sújtott, később se szerezhessék vissza birtokaikat. Ezt a szabályt 1599-ben is csak részben sikerült áttörni: Báthory Andrásnak és Istvánnak vissza kellett adni elkobzott birtokaikat, hisz András a fejedelmi trónra került. A többiek esetében azonban nehezebben ment a dolog, hisz az elkobzott jószágoknak új birtokosai voltak — az elv tehát fennmaradt. Most a XIV. te. úgy rendelkezik, hogy a Gálffy János és Gyulai Pál megöletése óta (tehát még korábban is, nemcsak 1594 óta) jószáguktól megfosztott személyek peres úton követelhetik vissza birtokaikat (azokat is, amelyek a fiscus kezére jutottak). Ha a birtok jelenleg oly személyé — teszik hozzá a rendek —, akik maguk vagy ősük részt vettek Vitéz Mihály kiverésében (tehát nem Székely Mózes támadásában vagy Bocskai harcaiban), annak Rákóczi adjon a most elperelt birtok helyett kárpótlást — ha ti. az illető később nem fordult az ország ellen (ez így igen tágan értelmezhető), az ilyenek ti. ki vannak zárva a kártérítésből. A jus ligatum feloldása viszont nagyarányú rendezést igényel a nemesi birtoklásban. A rendek a IX. te.-kel egészükben érvénytelennek nyilvánítják Vitéz Mihály adományait, de Bastáét s a 15 éves háború bizonyos időszakaiban Erdélyben kormányzó királyi biztosokét is — egyben azonban Székely Mózeséit is. A Gálffy és Gyulai veszte óta történt donatiókból ezenkívül semmisek (a VI. te. szerint) a törvénytelenek. A törvényesen hűtlenségben elmarasztaltak jószágai viszont maradjanak az új birtokos kezén — szól a VII. te. Két törvénnyel is (VIII., XXIV. te.) szabályozzák a nova donatiók eseteit. Ezek szerint az a birtokos, aki maga s ősei zavartalanul birtokolták az ilyen jószágot, maradjon is birtokában. Ha valaki a 15 éves háború s a velejáró uralmi válság zavaraiban elvesztette birtok jogát biztosító okleveleit, kérhet nova donatiót a jószágra. Az azonban, aki erőszakkal foglalt birtokra kér nova donatiót, az hamisítóként és hazugként bűnhődjék. A XXI. te.-kel felújítják azokat a korábbi törvényeket, amelyek szerint tilos missilisszel (tehát nem szabályosan kiállított jogbiztosító oklevéllel, hanem a fejedelem egyszerű igazgatási rendeletével) birtokot foglalni. Arra hivatkozva, hogy a városok is szereznek nemesi jószágot, kimondják: vagy legyen a nemesnek is ház- és egyéb ingatlanszerzési joga a városokban, vagy a városoknak se legyenek nemesi jogaik s birtokbírhatásuk (XXV. te). S már meglepő volna, ha nem hoznának törvényt a szökött jobbágyok visszavitelére (XXXVI. te). Még a szökött szolgákról is hoznak törvényt (XXXVII. te) — igaz, ez az 1600 őszi lécfalvi törvény megerősítése. Ezen túlmenőleg azonban alkotnak még egy sor törvényt a rendek mástípusú vagyoni jogai védelmére is. A peres útra utasítják az olyan ingóságok ügyét, amelyeket tulajdonosaik városokban tettek le, s onnan előzőleg az ellenség vitte el őket. Ha azonban valaki beárulta más jószágát, fizesse meg a kárt (XV. te). Rendi különbíróság elé utalnák (a fejedelem képében csak egy személy lenne köztük) az 1599 októbere és Gyulaffy László bejövetele közti dúlások kivizsgálását (XVI. te). Felújítják azt az 1601-i törvényt, amely szerint a Vitéz Mihály bejövetele óta történt dúlásokban, fosztogatásokban részes papok, iskolamesterek s más egyházi személyek világi törvényszék előtt ítélendők el (XVII. te). Elengedtetik Rákóczival az azévi tizedbérlet második felét is (XXII. te). Eltiltják a harmincadosokat „szokatlan" vám vételétől (XXXV. te). 32 Uo. V. 467—472. Я