A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

Az 1607. júniusi törvénynek egy másik csoportja különleges rendi jogokat biztosít. A XVIII. te. azt mondja ki, hogy katonaság nemesek és „tanítórendek" (tehát papság és tanítók) házára ne szálljon, az ilyen házak felverőit büntessék — felégetőit egyenesen égessék meg. A XIX. te. (amellett, hogy kiirtatná az országból a szabad hajdúkat, s arra kötelezné a fejedelmet, hogy hópénzes gyalogot tartson) megsemmisíti azoknak a jobbágyoknak a nemességét, akik uruk tudta nélkül hajdúnak álltak, s aztán nemességet szereztek. Örökre eltörlik az egyes nagy vártartományokban (Görgény, Vécs, Déva stb.) a nemesi jogok sérelmével kialakult liber baronatusokat (XXIII. te.). Tovább szűkítik a városaik jogait a lakóik ellen vétő jobbágyokkal szemben (XXVII. te.): ne maguk lássanak rá törvényt, hanem a jobbágy urától kérjék ezt (csak ha az nem hajlandó erre, akkor ítélkezhetnek maguk). Két törvény foglalkozik a székelyek külön jogaival. A székely nemesség tartsa meg ősi és pénzen vett birtokát s a nála magukat jobbágynak kötött személyeket — határoz az L. te. Az LVIII. te. pedig az eddig Görgény várához szolgált szabad székelyeket mentesíti ettől. Van azonban a rendi előretörésnek egy másfajta terméke is az 1607. júniusi országgyűlésen. Ez a II. te, amely (amellett, hogy a korábbi vallásügyi törvények megtartását rendeli), újra s örökre kitiltja Erdélyből a jezsuitákat.

33 Az 1588. decemberi törvény felújításáról van szó, ugyanúgy rendi követelésről, mint akkor — de már nem egységes rendi követelésről. A katolikus rendek ellentmondást jelentenek a te. ellen. Az ellentmondás aláírói közt ott van három tanácsúr (Szilvási, Kornis és az immár az országgyűlés és a fejedelmi tábla elnökségét is viselő Trauzner), két főispán (Sarmasági Zsigmond és Mindszenti Benedek), a fejedelmi tábla két ülnöke (Bornemissza György és Forró Pál) s az eljövendő évtizedek erdélyi közéletének három, ekkor még magasabb rangot nem viselő nagysága: Kornis Zsigmond, Kamuthy Balázs és Béldi Kelemen — rajtuk kívül pedig Daróczy Ferenc magyar királyi tanácsos, aki színleg saját ügyei intézésére jár Erdélyben, valójában a Habsburg-kormányzat megfigyelője az országgyűlésen.

34 Maga Rákóczi pedig, aki ezidőtájt újra kísérletet tesz helyzetének a Habsburg-birodalommal szembeni rendezésére, jónak látja elejét venni annak, hogy Prágában és Bécsben a fanatikus protestáns hírébe keveredjék. Tanúsítványt ad a jezsuitáknak arról, hogy a kiűzetésük nem erkölcseik vagy valamely vétkük miatt történt, hanem a protestáns rendek követelésére.

35 Mit tud és mit merhet megkockáztatni Rákóczi ezzel a rendi előretöréssel szemben? Hangsúlyozzuk: mit merhet. 1607 tavaszán egyvégtében kellett tartania több trónkövetelőtől is, helyzete a Habsburg-birodalommal szemben bizonytalan, a portával szemben méginkább az. Ebben a helyzetben nem lehetett túl erélyes a rendekkel szemben. Arról persze nincs szó, hogy könnyen enged. A márciusi országgyűlésen a 15 éves háború idején elzálogosított kincstári jövedelmek visszaadását követeli a rendektől. Azok felhatalmazást is adnak neki (a II. tc.-kel) annak kivizsgáltatására, hogy az illetők kivették-e ezekből a zálogösszeget, s ha nem, akkor a maradékot térítsék meg a zálogbirtokosnak (de csak a reális összeget, mert a zálogösszeg gyakran magasabb volt, mint amennyit a zálogbavevő ténylegesen adott), s aztán a kincstár vegye vissza a jövedelmeket; a sóaknákat azonnal adják vissza. Megszavazza az országgyűlés azt is, hogy Rákóczi, biztosai útján, kutattassa fel „az elmúlt zavarok idején" be nem hajtott kincstári és adójövedelmeket (XIV. te).. Azt szintén, hogy a kincstári uradalmak tisztjeitől vétesse fel a hátralékos jövedelmeket (XVI. te). A fejedelmi hatalom pénzügyi bázisának biztosítására megtörténtek az első határozott lépések. Az 1607. júniusi országgyűlésre pedig Rákóczi olyan fejedelmi előterjesztéseket küld, amelyek a rendek igényeinek kielégítése mellett (a jus ligatum eltörlése, az 1594 óta történt adományozások felülvizsgálata) olyan követelések is szerepelnek, mint a gyulafehérvári fejedelmi palota helyreállítása és az udvartartás élésszükségleteiről való gondoskodás, az elzálogosított só- és harmincadjövedelmek visszaváltása, a székely ököradó fizetése, a szászok Szt. Márton-napi adójának (census sancti Martini) hátralékaival együtt való befizetése, s egy sor politikai követelés: per indítása az ellene a székelyek közt „factiót indított" személyek ellen (a Székelyföldön ti. most olyasforma hangoskodások estek, mint egy éve Bocskai ellen, de most ellene és Homonnai pártjáról), Rácz Györgyre lássanak törvényt (Rákóczi itt 33 Az 1607. júniusi törvényeket Id.: uo. V. 491—514. 34 Az ellentmondást Id.: uo. V. 514—6. 35 Uo. V. 516—7. 92