A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

testvérekként emlegették őket. 18—20 éves korában Egerben kezdi hadiszolgálatát;

59 bár ő, Nagy László találó jellemzését idézve, „erősen condottiere típusú" egyéniség, pályájuk nem egyszer találkozik még, különösen az 1600-as években. Mikor Rákóczi Zsigmond 1591 végén megválik az egri főkapitányságtól, ennek aligha vannak egészségi okai. Javakorabeli férfi, második házassága előtt áll — s amikor hátralevő jó másfél évtizedében köszvényre panaszkodva marad el döntő ütközetből (amelynek menetére úgyis aligha lehetne befolyása), vagy országgyűlésről (ahová tanácsosabb nem elmennie), a „diplomáciai nátha" 1600 táji, komolyabb betegséggel minősített variánsáról van szó. A végvári fő tisztségek, jeleztük már, hadi vállalkozások — s ő derekasan megtett mindent, amit katonai felettesei és a közvélemény várhattak tőle: nagyobb török portyázó sereget vert meg, erődítette a várat, előlegezte saját zsebéből a zsoldot. Közben persze irányítania kellett a Mágochy—Alaghy-jószágok s saját, szaporodó birtokai gazdálkodását és a borkereskedelmet is. Most visszavonul birtokain élő nagyúrnak — amíg a 15 éves háború, legalábbis időnként, ki nem rángatja ebből a gazdálkodói-kereskedői „nyugalomból". A további birtokszerzésben Rákóczi Zsigmond második és harmadik házassága már nem játszik komoly szerepet. Első felesége, Alaghy Judit, 1591 júliusának végén hal meg, egy lányt hagyva hátra ebből a házasságából: Erzsébetet, aki szinte gyerekfejjel lesz Homonnai Bálint felesége, s 1605 elején meghal. Rákóczi 1592-ben nősül másodszor: Gerendi János lányát, Annát veszi el.

60 Erről a házasságról Szilágyi Sándor megjegyezte: Rákóczi ezáltal „Erdélyben is tért nyert".

61 De hát először is Gerendi János Erdélyben sem számít az arisztokrácia első vonalába, pedig ott jóval alacsonyabb a mérték, mint Magyarországon — de még abba a másodikba se, amelybe a fiatal Bethlen Gábor is tartozik, 45 000 holdas illyei uradalmával. Gerendi János előbb egy kis szász szék királybírája, aztán Torda megye egyik főispánja és egyben a fejedelmi tábla ülnöke, jelentős szerepet visz az 1588 utáni nagy erdélyi rendi mozgalomba, de sohasem lesz tagja a fejedelmi tanácsnak. Birtokai mértéke nem tisztázott, de aligha lehetett több egy jobb magyarországi középbirtokos nemesénél — ezeket is elvesztette 1594-ben, Kendy Sándorokkal együtt nótába esvén s Magyarországra mentvén magát a hóhérbárd elől. Méghozzá egyelőre teljesen reménytelenül vesztve el őket. Erdélyben ti. az 1594-ben megnotázottak birtokainak visszaperelését s visszaadását törvény tiltotta (ez volt a hírhedt jus ligatum). A Gerendi Anna-házasságnál nem férhet Rákóczi Zsigmondhoz még a gyanúja sem annak, hogy érdekházasságot kötött. Rangban, vagyonban ő állt jóval feljebb, hiszen a Mágochy-fiaknak továbbra is ő maradt a gyámja, így a vagyon is az ő kezén maradt. Gerendi Anna, 4—5 évi házasságuk alatt, három fiút szült férjének: Györgyöt, a későbbi fejedelmet, Zsigmondot (eléggé fiatalon halt el, jelentős közszerepet nem vállalt) és Pált, aki rekatolizált s országbíróként halt meg.

62 Rákóczi Zsigmond 1596—97 tájt maradt másodszor is özvegyen. 1597-ben vette el harmadik feleségét, Thelegdy Borbálát, Chapy Kristóf özvegyét,

63 ezzel a házasságával szerezte meg, újból csak gyámként, Eszeny és Parnó uradalmait — nem kis áldozatokkal „szabadítva meg" ezeket a kincstár kezéből.

64 Ezek a birtokok azonban már eléggé szerények a Mágochy—Alaghy-komplexumhoz képest, de Rákóczi saját szerzeményeihez képest is. Thelegdy Borbálától már nincs gyermeke Rákóczinak; harmadik felesége jóval túléli. A birtokszerzés alapja 1587-től a Mágochy-gyámi birtokok jövedelme, s amellett továbbra is a borkereskedelem. Lehetőséget rá továbbra is azok a körülmények adnak, amelyeket a korábbi birtokszerzéseknél már érzékeltettünk. A Habsburg-birodalom súlyos pénzügyi nehézségei közismertek: a törökellenes védelemre nincs pénz, a Birodalom Magyarországon kívüli erőforrásaiból sincs, Magyarországból szintén nincs. Magyarországról, a rendi sérelmek körüli huzavonák miatt, néha évszámra nincs adó, a kamarai jövedelmek sem elegendők a végvonal deficitjének pótlására. A központi kormányzat ebben a helyzetben kényszermegoldáshoz nyúl: a kincstári birtokokat zálogosítja el azoknak, akik hajlandók 59 M

Karte: LR 5. к. 891. 60 Keresztes: 99. 61 Szilágyi S.: R 9. 62 Keresztes: 99—100. 63 Uo. 64 NRA 425/40, 765/5, 904/1. 5 Évkönyv — 1978. 65