A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

kisebb-nagyobb kölcsönöket nyújtani végvári őrségek fizetésére, hadfogadásra stb. Ezeken a birtokokon mohón kap az a köznemesi sorból felemelkedő új arisztokrácia, amelynek a Felvidék nyugati részén Illésházy István, keleten pedig épp Rákóczi Zsigmond a legmarkánsabb képviselője: van hová befektetni kereskedéssel (s hadivállalkozással) szerzett pénzüket. Újabb és újabb kincstári uradalmak (vagy egyes falvaik) kerülnek magánföldesurak kezére. Ha azonban a zálogbirtokos már benn ül jószágában, s közben jó gazdaként beruházásokat, javításokat is hajt végre, akkor már nem is szükséges újabb birtokok elzálogosítása, hogy a kincstár pénzhez jusson. Csak a már zálogban levő birtok zálogösszegét kell emelni. A zálogbirtoklást (amely egyébként is az esetek jórészében csak meghatározott időre szól) fel kell mondani, azzal az alappal vagy bíró, vagy nem bíró fenyegetéssel, hogy van más személy, aki többet is letesz érte zálogösszegképpen, mint amennyiben a birtok most zálogban van — s az addigi tulajdonos általában rá is ígér a korábbi zálogösszegre. Vagy egyszerűen azzal kelt kölcsönkérni valamelyik zálogbirtokos nagyúrtól, hogy a kölcsönzött összeggel megemelik a birtok zálogösszegét — s a zálogbirtokos általában ismét csak fizet. Hogy milyen mértékben lehet emelni egy birtok zálogösszegét, arra álljon itt példának épp a Mágochyak fő uradalmának, Munkácsnak esete. Munkács korábbi birtokosa, Mágochy Gáspár 73 000 Frt-os zálogösszeggel hagyta az uradalmat unokaöccseire, Rákóczi gyámfiaira. 1588 őszén Rákóczi a király felszólítására 30 000 mFrt-ot kölcsönöz annak; ezt az összeget hozzászámítják a zálogösszeghez, az ezzel 103 000 Frt.

65 1589 nyarán Rákóczi újabb 10 000 mFrt-ot kölcsönöz, elsősorban Nogaroli győri főkapitány fizetésére. A zálogösszeg most már 113 000 Frt.

66

" 1590-ben váltja vissza Rákóczi az egri vár fenntartásához szükséges, említett három falut, továbbá a Tokajhoz tartozó Vámosújfalut, s amellett a sajátjából 6000 mFrt-ot fizet egykori szendrői felettese és elődje, az akkor Tokajban főkapitány Claudius Roussel zsoldjára. Ezek az összegek is Munkács zálogsummáját növelik, 125 550 mFrt és 3000 aranyra.

67 1591 végén a végvárak szükségére kölcsönöz Rákóczi újabb 25 000 Frt-ot; a zálogösszeg 150 550 Frt és 3000 arany.

68 Mikor Rákóczi 1592-ben megkezdi Munkács várának átépítését (Eger állandó építésze, Cristoforo Stella tervei szerint), Rudolf 5000 tallérral „támogatja" ezt az építkezést — olyképpen, hogy ezzel is növeli a zálogsummát.

69 Munkács zálogösszegemelésének további mozzanatai nem foghatók meg; talán ennyi is elég. A hatalmas uradalom zálogösszege kb. 4 év leforgása alatt több mint a kétszeresére nőtt — pedig még innen vagyunk azokon a korábbiakat messze felülmúló pénzügyi nehézségeken, amelyeket a 15 éves háború hozott a Habsburg-birodalom számára. S most fordítsunk egyet a dolgon. Mennyit költött Rákóczi Zsigmond zálogbirtokok szerzésére, ill. ezeknek (a zálogösszegek emelésével való) megtartására? Egy, a 17. század első vagy második évtizedéből származó kamarai kimutatás szerint a Szepesi Kamara területén elzálogosított birtokok teljes zálogösszege 1610 tájt 1 825 589 Frt 99 1/2 dénár. Ebből az összegből Rákóczi-zálogbirtokon fekszik 561 631 Frt 55 dénár (beleértve a Rákóczi által a munkácsi uradalom zálogösszegének növelésére szánt összeget is).

70 Még ha ebből leszámítjuk Szádvár, Sáros és a sárosi dézsma zálogösszegének kb. 3/4-ét (minthogy ezek zálogsummáját Rákóczi Zsigmond jórészben már nem tudta kifizetni, s Báthory Gábor tette le helyette az összeget, mintegy „végkielégítésképpen" az erdélyi fejedelemség átadásáért), másrészt viszont hozzáadjuk a Chapy-birtokok „megszabadítására" fordított 21 600 Frt-ot, akkor is kb. 440 000 Frt-ra tehetjük a Rákóczi által zálogbirtokok szerzésére, ill. megtartására kifizetett összeget. Ez a Szepesi Kamara területén kimutatható zálogösszegeknek közel 1/4-e, messze több, mint amennyit bárki más ilyen típusú birtokszerzésre használt fel ezen a területen. Ha mármost Rákóczi lényegében 1588 és 1604 közt (mert 1587 előtti zálogbirtokainak zálogösszege jelentéktelen a 440 000 Frt-hoz képest, s 1606—8-ban is csak a sárosi birtokok és tizedek összegéből tett le feltevésünk szerint jó 45 000 Frt-ot) kb. 380 000 Frt-ot tudott zálogbirtokszerzésre és -megtartásra fordítani (s emellett 80 000 Frt-ot a makovicai *5MKanc.:LR4. k. 544. 66 NRA 746/18. 67 M Kanc: LR 4. к. 664—5. 68 Uo. 5.k. 1—3. 69 NRA 746/16. 70 Uo. 1718/2. 66