A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Muzeológia - Balogh István: Szabó István debreceni vonatkozású munkássága

1852 végén megindított akció hatásosabbá tétele érdekében elrendelte a pusztai szállások és csárdák, a külső pusztákon és uradalmi majorokban levő népesség összeírását. Az akció eredményeként a szállások, a tanyák és majorok megszüntetésére nem került sor, de az alföldi, mintegy négyszáz összeírott csárdából körülbelül kétszázat leromboltak. 12. A tokaji rév és Debrecen (1565—1567) DKK. 1934. 89—97. A királyi kincstár tulajdonában levő tokaji rév provizora által 1565. június 21.—1567. március 8. közötti egy és háromnegyed éven át naponta vezetett naplókönyv adatai alapján megállapítja, hogy az Erdélyből a Felvidék és Lengyelország felé vezető kereskedelem legfőbb áruközvetítői és szállítói a debreceni kereskedők voltak. A jelzett idő alatt 688 név szerint megnevezett debreceni lakos fizetett itt révbért, köztük számos gazdag kalmár. A tanulmány közli a névsort és azt is, hogy egy-egy debreceni ember huszonegy hónap alatt hányszor kelt át a réven. 13. A tiszai halászat a XVII. században Népünk és Nyelvünk 1930. 293—295. A rövid cikkben ismerteti a Tiszán Kesznyéten lakói által gyakorolt különféle halászati módokat és eszközöket. Az ismertetés alapja az ónodi uradalom 1686-ban készített, az Országos Levéltárban őrzött urbáriuma. 14. Debrecen sz. kir. város történelme a szabadságharc alatt Bp. 1931. (Magyar városok fejlődése I. Szerk.: Kiszely Gyula. Debrecen sz. kir. város) 119—138. A március 15-i pesti eseményeket a város népe a hírlapokból és a március 19-i nyilvános közgyűlésen elhangzott beszámolóból tudta meg. A városi elöljáróság első teendője a közrend biztosítására és a törvényhatóságnak az új törvények szellemében való újjászervezésére szorítkozott. A szélesebb népképviseleten alapuló törvényhatósági közgyűlés tagjait május 22—27. között választották meg. Az új közgyűlés igen gyakran, de rendszertelen időközökben és gyérülő érdeklődés mellett ülésezett. Június 14-én megtörtént az országgyűlési képviselőválasztás is. Az új elöljáróság energiáját az év második felében az országos feladatok — főleg a honvédelem megszervezése — kötötték le. 1849. január 3.—június 4. között a város elöljárósága az egész országot érintő intézkedések végrehajtója lett. Részletesen foglalkozik a városnak a cári hadseregek általi kétszeri megszállásával. Az eseményeket az augusztus 2-i debreceni csata leírásával zárja le. 15. A debreceni uradalom a mohácsi vész korában DKK. 1935. 85—90. Részletesen ismerteti a Hunyadi-család tulajdonában volt óriási debreceni uradalom hányatott sorsát Corvin János halála után. 1531 körül a 28 faluból álló uradalom átmenetileg az uralkodó János király adomány birtokaként már meg nem állapítható birtokos tulajdonában volt. A birtokos megbízottja Sárközy Gergely officialis ez idő tájt feljegyezte az uradalom falvaiból beszedett készpénz (dica) és bormérésből származó jövedelmeket. A pénzben kimutatott jövedelmekből a falvak nagyságára és az uradalom gazdálkodására lehet következtetni. Az összeírás az Országos Levéltárban található. 456