A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Muzeológia - Balogh István: Szabó István debreceni vonatkozású munkássága

tikai, gazdasági és védelmi intézkedéseit. A dolgozat középpontjában a város népének a hon megvédése terén tett pénzügyi és katonai erőfeszítései állanak; részletesen ismerteti a kormány Debrecenben léte alatt tett országos és helyi intézkedéseket. Ismerteti a város kétszeri orosz megszállása alatt történteket és az 1849. aug. 2-i debreceni csata lefolyását s következményeit. A tanulmány teljes szövegével vetekedő jegyzetekben jóformán a város 1848—49-i, szabadságharc egész története és minden problémája érintve van. A doktori értekezéssel az országos szakfolyóiratok ismertetései és a helyi napilapok is bőségesen foglalkoztak. Asztalos Miklós: Protestáns Szemle 1928. 522—523; Fekete Nagy Antal: Századok 1928. (62). 822—824; Gyalókay Jenő: Hadtörténelmi Közlemények, 1928 (29), 246—248; Schneider Miklós: Levéltári Közlemények, 1927. (5) 313—314; EcsediIstván: Debrecen, 1928. febr. 5.; (5) 313— 314;— II —Debreceni Újság 1928

; febr. 7.; Haász Imre: Debreceni Független Újság 1928. márc. 11; KissEmő: Debreceni Független Újság 1928. márc. 15.; Haász Imre: Debreceni Független Újság. 1928. márc. 28.; Haász Imre: Debreceni Független Újság 1928. ápr. 3.; Szabó István: Debreceni Független Újság 1928. ápr. 8.; Kiss Sándor: Közlöny. (A debreceni theológus ifjúság lapja.) 1928. (3—4. sz.) 21—22. 8. A debreceni Kereskedő Társulat levéltára Levéltári Közlemények, 1929. (7.) 121—126. A társulat történetének és levéltára sorsának rövid áttekintése után felsorolja a vezetőség által az akkoriban városi múzeumba letétbe helyezett, megmaradt iratokat. A cikk befejező részében felhívja a figyelmet a nem hatósági jellegű iratképzők levéltárainak történeti szempontból fontos megóvásának szükségére. 9. A debreceni Egyetemi Könyvtár oklevelei Debreceni Szemle 1929. (3.) 137—139. A debreceni Egyetemi Könyvtár részére Géresi Kálmán által ajándékozott, 1283—1646 között keletkezett tizenegy darab oklevél részletes, szakszerű regesztáját közli. 10. A debreceni tanyarendszer kialakulása Föld és Ember 1929. 5. sz. 214—244. (klny. is) A debreceni határhasználati rendszer történeti alakulásának rövid áttekintése után ismerteti a debreceni polgárok gazdálkodási módját, amely a nagyarányú pusztai állattartáson és a földközösségi formában gyakorolt földművelésen nyugodott. A hortobágyi nyári legelőn folytatott állattartás a szántóföldön és az erdei kaszálókon gyakorolt teleltetés sajátos gazdálkodási formája alakította ki a határ beosztását és befolyásolta a birtoklást. Az állandó telekszervezet és birtoklás kialakulása felsőbb hatósági beavatkozás következménye. 1770-ben az e célból kiküldött királyi biztos rendeletére, összeírták a polgárok használatában levő szántóföldeket, erdei kaszálókat, a hortobágyi külső és a város alatti belső legelőkön talált állatállományt. Az összeírás tájékoztat a szántóföldi pusztákon álló szállások funkciójáról, az épületek rendeltetéséről, és a szállásokon lakók számáról. Megállapítja, hogy a XVIII. század utolsó harmadában a későbbi tanyák ősei még csak ideiglenesen lakottak, a nyári munkák idején, tavasztól őszig a mezei munkások átmeneti menedékhelyei, télen pedig az ott telelő jószágok gondozói lakják őket, a gazdálkodás központja a városban levő ház. A tanulmány végén ismerteti a város határán lakó népesség számának alakulását a XIX. század első harmadától 1920-ig. 11. Az alföldi csárdák pusztulása a szabadságharc után DKK. 1930. 76—80. Az 1848/49-i szabadságharc után megromlott közbiztonság helyreállítása és a terjedő betyárvilág megfékezése érdekében az abszolutista kormányzat tervbe vette a nagyhatárú falvak és városok külső pusztáin keletkezett tanyák, szállások és csárdák felszámolását. Az 455