A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

néztük a fiatal orvosokkal együtt a betegséget, megkésett az operáció. — Emiatt a kismedencében az operáció után tályog keletkezett, ezt pedig ma operálták ki neki, az istenadtának. Az egész család meg van zavarodva, az életéért aggódunk. Ma este megyek haza, nem tudom, mire." Augusztus 14., kedd: „Klárinkat f. hó 9-én eltemettük, nem használt neki már a 3-ik operátio sem, amikor az oldalát metszették fel jobb felől, két bordáját eltávolították, s úgy szedték ki a mellhártya gennyes izzadmányát. Kapott tejinjectiot is, az sem használt. Pedig úgy látszott, hogy már megmarad. Az utolsó hét, állandó lázát leszámítva, minden jót ígért. Jó kedve volt, bizakodott, erősödött, maga felült az ágyban, olvasott és olvastatott magának, étvágya volt, becézgette virágait. Aug. 7-én azonban hétfőn d. e. 9 óra tájban ... köhögési roham lepte meg ... kimerülten párnájára hanyatlott s elaludt déli l

/

2 12-kor örökre az élni vágyó szép gyermek. Nehéz ennek a terhét elviselnünk ... Koporsóját virágokkal borítva tettük a földbe, virágokra hullott az anyaföld mindent kiegyenlítő röge." Augusztus 20. hétfőről kelt a következő bejegyzés: „Pali fiamat Margócsy Emilék megválasztották a nyíregyházi városi felsőkereskedelmi fiúiskolába h. tanárnak, f. hó 29-én szerdán megy, ígértek Margócsyék neki minden jót, majd elválik, hogyan vág be az ügy. Az anyja félti az ő élhetetlen fiát, én nem féltem." 1926 októberéig több feljegyzést nem találtam naplójában Pali fiára vonatkozólag. * * * Gulyás Pál az 1923—1924-es iskolai esztendőt töltötte Nyíregyházán. Amikor elmegy Debrecenből, egy óriási családi gyász hangulatából lép ki. Az anya évekig siratja kedves gyermekét, az egész nagy család sokáig fájdalommal emlékszik rá. Klári halála igazi romantikus elmúlás: az egyik legszebb Gulyás-lány távozik élete tavaszán, — magas, karcsú, mélybarna szemű, sötét hajkoronás Both-ivadék. A költő versben búcsúzik testvérétől, aki az enyészet útját mutató rejtelmes delejtű hasonlatává nő és személytelenedik. Most már ott feküdt egyedül sebeivel a kis szobában, de kínja, kínja elvegyült a nagy világharmóniában. Éj volt. Az erdők lombjai halálzászlók gyanánt lobogtak s rejtelmes delejtű gyanánt az enyészet útját mutatta. {Klári a ravatalon 1923.) Ennek a gyásznak a hangulata évekig ott borong Gulyás Pál költészetében. 1928-as kötetének címadó verse (Misztikus ünnepi asztal) még mindig ezt a gyászt idézi, — nem mintha egyedül testvére halála volna melancholiája, ifjúkori pesszimizmusa oka, — de hogy mélyen motiválja költészetét, az bizonyos. Maga a halál szinte katarzisszerű villám lehetett számára, ifjúkora érzéseinek, sejtelmeinek igazolása: az élet olyan, aminek eredendően látta, érezte: tragikus események és erők által determinált lét. Klári váratlan halálára talán csak ő készült fel évaklai magányában, Lucie korai elmúlásán, Lenau elégiáin s tulajdon álmain merengve. Nyíregyházi éve egyébként — ellentétben az irodalmi köztudat Gulyás-portréjával — a lehető legmozgalmasabb, szinte túlzsúfolt korszak: tanítás, költészet, első köteteinek előkészítése, kiadása. Szó sincs izoláltságról, életből való kivonulásról. (Erre soha nem volt és nem is lesz lehetősége.) — A Kossuth utcában lakik, Algöver Géza tanártársával, albérletben. Tanári működéséről Margócsy Emil igazgató így emlékszik meg: „Eredményes volt a magyar—német tanszékre meghirdetett pályázat is. Az egyik tanszékre helyettesi minőségben Gulyás Pál nyert megbízást. Szívesen vettem a választást, mert nevezett fia Gulyás István dr. kedves debreceni barátomnak, ki az ottani ref. főgimnáziumnak volt kiváló tanára és a magyar tanügy terén nagy érdemeket szerzett. Gulyás Pál lelkes poéta-tanár, kinek több verses kötete jelent meg. Az önképzőkört igen ügyesen vezette ... az irodalom iránti lelkesedése átragadt a növendékekre is. Tartalmas, értékes gyűlések voltak, elismerés, köszönet illeti a kiváló vezetőt. [Gulyás Pál ezenkívül az I. évfolyam osztályfőnöke is volt. — J. I.] 426