A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

kritikáján. Egyébként személyesen is találkozott Adyval Nagyváradon, egy pedagógusok számára rendezett ünnepélyen, — neki is elmondta tanáros szempontjait. Később, amikor már nem mint fiáért és diákjaiért aggódó apa és pedagógus olvasta és hallgatta Ady verseit, ő is megértette ennek a költészetnek hatalmas szépségeit s 1927-ben a debreceni Ady Társaság alapítói között volt ő is. Gulyás Pál pedig az Arany-évfordulóra írt, antiklasszicista, Aranyt sajátmagához és a korhoz mégis nagyon közel érzett elemzésben adott egész új szempontú Arany-értékelést, válaszul és némileg antitézisként a Németh László Protestáns Szemlében megjelent Arany-tanulmányára. A Kalevaláról szóló írásaiban Arannyal kapcsolatos emlékeit, mint kisdiákkorának első maradandó költői élményét összekapcsolja a népiklasszicizmus kritikájával. Végső fokon az otthon és az iskola ugyanazt a hatást közvetítik számára legmaradandóbban, amely egész életének értelme és tartalma lett: az irodalomét. 3. IFJÚSÁG ÉS ÁBRÁNDOK A vesztett háború utáni korszakról s benne tulajdon eszményeiről azt írja: hamarosan meg kellett tanulnia, hogy „egyedül a szellem szövetségei tartósak. Ezek függetlenek a napi eseményektől ... Az integer Magyarország összeomlása, a trianoni szerződés iszonyatos következményei minden gondolkozó és érző magyarban alapvető változást idéztek elő. Mérlegre kellett vetni az egész magyar múltat, valamint a magyarságnak Európával és a világgal való összefüggését. Csak a nagy összefüggések menthetnek meg" — érezte mélyen a fiatal Gulyás, aki Magyarország összeomlásakor egyetemi pályára lépett: előbb a jogi, később hajlamainak inkább megfelelve a bölcsészeti fakultásra.

31 A forradalom a Gulyás család életében is nagy változást hozott. Gulyás István 1918 november 23-tól a Debreceni Tanári Kör élén áll, mint a radikális csoport képviselője. (Előzőleg az Országos Középiskolai Tanáregyesület közgyűlésén egyik vidéki alelnökké választották.) 1919. március 23-án a debreceni középiskolai tanárokat értekezletre hívja össze, — ez az értekezlet mondja ki a tanároknak a szakszervezetbe való belépését. Itt üdvözölték a Tanácsköztársaság kormányát is. A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. Dokumentumgyűjtemény?

2 с mű 222. pontja közli Kardos Albertnek 1920. szeptember 28-án a tankerületi főigazgatóhoz írt jelentését a tanulóifjúság forradalom alatti mozgalmi munkájáról: „A tanulóknak a kommunista világfelfogásba való bevezetése végett maga Lefkovits Vilmos hívta össze plakátokon minden középiskolának az ifjúságát az Arany Bika nagytermében március 28-án délutánra. Arról szó sem lehetett, hogy az így összehívott gyűlést megakadályozza az igazgatóság, legfeljebb csapongó lelki hullámok mérséklésére gondolhattak a mérsékelt tanárok és igazgatók. Az Arany Bika nagyterme zsúfolásig megtelt minden rend- és nembeli ifjúsággal, akik között természetesen megjelent a tanárság legnagyobb része. Lefkovits nem jött el és akkor a szót dr. Gulyás István ref. gimnáziumi tanár ragadta magához, ismertette a kommunizmust, mint egy új és jobb világ kezdetét, amelynek elveit az ifjúságnak kell majd megvalósítani. Hogy a gyűlés vezetésére, erre a nem éppen könnyű feladatra hivatalos megbízásból vállalkozott-e, vagy pedig a maga jószántából, máig sem tudom. A hosszú, majdnem egyórás beszéd át volt hatva a kommunizmus szellemétől, de távol állott mindenféle izgatástól és a vége felé hasznos figyelmeztetéseket adott az ifjúságnak." Gulyás István igazgatója megbízásából vette át a március 28-i gyűlés vezetését. Nézeteiről s forradalom alatti közéleti tevékenységéről később, a forradalom bukása után a református egyház fegyelmi bírósága előtt felelt. 1920. március 20-án, hosszú vizsgálat után, arra való tekintettel, hogy vallás- nemzet- és hazaellenes magatartást nem tudtak rábizonyítani, felmentették ugyan, az 1919 őszétől folyó vizsgálat gyakorlati eredménye azonban mégiscsak az lett, hogy állásáról egészsége megromlása ürügyén le kellett mondania. ЩМ* 1919 júliusában, miután az egyházkerület főgondnoka felszólította, hogy mondjon le állásáról, sok kiábrándultsággal, de változatlan ügyszeretettel búcsúzott tanári pályájától: 31 Önéletrajz. 1941. (Kézirat) 32 MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága, (Debrecen, 1959), 261. 415