A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

„Én is ott hagyom a tanári pályát, melyet szerettem, de amelyen nagyon kifáradtam. Maga az iskola, a tanterem, a tanítás gyönyörűségem volt, de a társadalom, a vezetőség, az egyházi és állami elöljáróság utálatos, szűklátókörű, rosszindulatú, az iskolától idegen, annak magaslatára felemelkedni nem tudó. Ezért örömmel és keserűséggel válok meg magam választotta, ideálisan szép pályámtól... Most a gyár és kis szőlőm minden reménységem, foglalkozásom ... "

33 Időközben Popini Albert ev. gimnáziumi igazgatóval, a kitűnő finn fordítóval és tudóssal, István fia jövendő apósával megvásárolják a Gazdák Sütődéje Rt. részvényeit s a gyárat ketten vezetik. Barátságuk egyébként eszmei szövetség. Gulyás István a debreceni szabadkőműves páholy szónoka, — Popini Albert a magyarországi Szabadkőműves Nagypáholy helyettes nagymestere volt, — a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták és állásától megfosztották, ezért költözött Debrecenbe. A forradalom eszméi, eseményei Gulyás Pálra is mélyen hatottak. 1919 elején jelent meg nyomtatásban első verse, egy forradalmi vers, a címe Proletár-induló, amelyet egészében mindeddig nem sikerült megtalálni a hiányos periodikák között. (A kortársak véleménye szerint a debreceni Hírlapban jelent meg.) Egy strófáját 1938. IX. 27-i, Németh Lászlóhoz írott levelében idézi, — a vers alapján ugyanis támadást indítottak ellene, állásától akarták megfosztani. Ne sírj, anya, ha gyermeket szülsz, itt nem lesz többé szolga-fajta, szent Március lehelletére a szabadság-bokor kihajta. A Kommunista Párt felhívására ő is elindult nagybátyjával, Gulyás Imrével, evvel a derék, csöndes parasztemberrel, akiről később a Naptalan ház с versét írta, hogy vöröskatonának álljon Budapesten. Barátja, Szabó István még emlékszik a reggelre, amikor pesti útja előtt meglátogatta Csemete utcai otthonában. — Budapesten azután a Parlament épületében kaptak szállást,— az Országházban alszanak, emberek és lovak közé zsúfolva. A nehéz út és a sok izgalom annyira kimeríti a fiatal, gyenge szervezetű költőt, hogy néhány nap múlva hazajön, a vonat ütközője fölött téve meg az utat. A forradalom bukása után apja mellett ő is átéli a teljes létbizonytalanságot. Gulyás István egyébként ezen a nyáron azt írja róla, hogy Pali fiát gyermekkori skarlátja és korai olvasmányai egyelőre képzelgővé és cinikussá tették. A történelem forradalmi szakasza valóban egybeesik a fiatal költő belső forradalmával. Amit érez és gondol, szabadon, gátlás nélkül kimondja és leírja. Természete egyenlőtlenségeivel, ifjúkori elméleteivel nemegyszer okoz konsternációt testvérei között: saját géniuszában való hite, önmaga iránti kétségei hol agresszívvé, hol pesszimistává teszik. Érzékenyen éli át a vesztett háború és bukott forradalom nehéz, depressziós korszakát. Az egyetemen 1919-től Margit húga is mellette van, — ezen az őszön jön haza Franciaországból, amerikai hadifogolytáborból öt esztendei katonáskodás után későbbi sógora, Juhász Géza. Magyar—történelem szakon végez barátja és későbbi sógora, Szabó István, — itt vannak egykori iskolatársai: Czellár Ferencné Dienes Kató, a „Tücsökzene" múzsája, Béber László, Kardos Pál, Kincs Elek, stb. Közös órákon és szemináriumokon túl személyes barátság fűzi őket össze. Gulyás Pál 1920-tól gyakran látogat Szabó Istvánnal Juhász Gézáék Ispotály-utcai otthonába. Itt is tősgyökeres debreceni légkör van, pásztor és cívis ősökkel, nótázással, baráti összejövetelekkel, költészettel, betegséggel, szegénységgel. Magyar irodalmi szakon a barátok mind összetalálkoznak. 1919/1920 első felében — Gulyás Pál ekkor elsőéves — Pap Károly A legújabb kor irodalmáról tart szemináriumot. Miután a budapesti egyetemen a Tanácsköztársaság alatt Babits Mihály, az újonnan kinevezett professzor Ady-szemináriumot tartott, a debreceniek közül néhányan, akik Babits szemináriumát végighallgatták, Debrecenben gyakorlatilag szintén Ady-témájúvá alakítják a modern magyar irodalmi szemináriumot. A hallgatóság általában konzervatív beállítottságú volt, a Kisfaludy Társaság tekintélyeire esküdött. Az előbb említettek viszont valamennyien a Nyugat neveltjei voltak. Minden egyes alkalommal más-más hallgató olvasta 33 Gulyás István feljegyzései (Kézirat) 416