A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

Mikor én még kis fiú voltam, magányos, elhagyott és árva — sokat, nagyon sokat gondoltam Krisztusra és a Golgotára. (A kis fiú és a csillag 1923.) Oh lámpa, hányszor láttam arcodat, mikor még gyermek voltam és ifjú szívem tele volt reménnyel! És lelked nyugtalan tüze megértette ábrándomat, hiszen mindketten lobogva birkóztunk a reánkfuvó homállyal! (Lámpa a pályaudvaron 1927—28) S végül és mindenekelőtt Gyermekkorom с verse: Emlékszel még, midőn gyermekkorodban elnézted messziről a piros jegenyét, melyeket felgyújtott az esti Nap? És volt a kertben kis tó, melynek partján úgy elbámultál a kék távolságba, mint Homérosz, Odysszeusz után. S vak voltál Te is, mint Homérosz: a mérhetetlen jövendő fénye mindkettőtöket megvakított. (1924) Ebből a gyermekkorból, bár hangja nem egyszer rokon vele, nem a „Szegény kisgyermek panaszá"-nak nosztalgikus világa támad, hanem a reális otthon határain túlbolyongó, magát az első anyát, a természetet kutató és felfedező költészet álomszerű, eleinte szinte dadogó, később egyre erősödő, egyre inkább magára talált hangja. Azok közé a kevesek közé tartozik, akiknek költészetén Ady hatása — amely fiatalkorának egyik legnagyobb élménye volt — egészen áttételesen jelentkezik, őmaga Goethe és Dante műveivel való találkozását említi gimnáziumi évei legmaradandóbb emlékeként, — de Homérosz és Shakespeare neve legalább ennyire idekívánkozik. Ránkmaradt egy 237 oldalas, keményfedelű füzete: diákévei kedves verseinek gyűjteménye, amelyeket 1914-től 1919-ig másolt szép betűivel. A füzet belsejébe Szendy Lajos tiszadobi könyvkötő bélyegzője van ütve, dátum: 1915. A belső címlapon a kézzel írott cím: Költemények. Összegyűjtötte Gulyás Pál. 1914 — évben. (A dátum nincs bezárva.) Balsarokban kézzel rajzolt lant, azonos tintával, mint a füzet címe. Alatta egy név: Varga F. (Varga Ferenc Gulyás Pál tiszadobi, jól rajzoló unokatestvére volt, aki gyakran jött Debrecenbe, a Gulyás-házba, csakúgy, mint a többi tiszadobi rokon, akit Gulyás István patronált és segített értelmiségi sorba.) A füzet tartalomjegyzéke nagyjából feltünteti a lemásolt versek címét (99-től 133-ig nincsenek bejegyezve a verscímek). 101—130-ig Ady versei állnak, utána két Dante-részlet, olaszul; a legutolsó ismét Ady-vers: Most pedig elnémulunk, — utána a költő halálának dátuma. A füzet a Dante-részlet kivételével magyar irodalmi antológia, — Ady költészete a lemásolt anyag negyedrésze. Gulyás Pál diákkorától szívesen olvas fennhangon testvéreinek, barátainak. A hangja erős, deklamáló. Már a gimnázium éveiben feltűnik versmondásával. A legélesebb családi viták oka, amelyekből még a felsőbb gimnáziumban apja által tartott magyar órákra is jutott, — Ady költészete volt. Ezek a viták otthon állítólag többször apai pofonokkal is végződtek: Gulyás Pál a zsugori Aranyról elmélkedett, Gulyás István pedig az erkölcstelen Adyról. Az apa Adyban elsősorban a hulló magyar sorsot látta, nem a nagy költőt, — a Halál rokonát, akinek hatását tulajdrn ián mérte le: saját eszményeinek 414