A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

Drága jó gyermekem, szívem ezt kívánja, légy te szüleidnek mindég koronája, semmi fáradságot érted nem kímélek, míg e gyarló testben közöttetek élek... Isten hozzád, Isten véledl Azt kívánom én tenéked! őrizzen meg minden vésztől, légy védve minden veszélytől, mert megőrzi, akit szeret, az alázatos jó lelket! Béke veled, Isten hozzád, ezt kívánja édesanyád." Közben sző és kapál, hajszolódik a kevés pénzért, mert az nincs. ír a megáradt Tiszáról,, a nehéz télről, tűzről, öngyilkosságról, a roskadozó öreg házról. A gazdaságilag fel nem szabadult parasztság keserveit írja, ahonnan beláthatatlan emelkedésnek tűnik Patakon tanuló fiának a sorsa. „Már nekem mindegy, drága gyermekem! Számot vetettem az élettel,, küzdök, mint az a hajós, akit a tengeren nem egyszer ér veszélyes szélvész. Majd csak révpartot érek egyszer s akkor boldog leszek..." „Drága fiam, tudod, a dolog nem szégyen,. az nem alacsonyítja le az embert, de még inkább emeli..." Csak egyszer ír tulajdon bajáról: „Én sem szövök már 4 napja, a sok sebes dolog úgy a fejembe ütött, elkezdett a szívem alányilallani, annyira, hogy mikor köhögtem, tiszta aludt vért hánytam. De hála Isten a gyöngyvirág ecet segélyével jobban lettem..." 1899-ben Patakon hal meg egy szívroham következtében, az ígéret földjén, ahovászeretett fia, a 200 holdas Both-család nevelője, később a legidősebb lány vőlegénye, majd férje a Both család kérésére meghívja szüleit az alsótanya vezetésére. Somodi Eszter letette orsóját, a föld orsója pörög immáron felette, s a falon megállt az óra. Azóta ott áll egyhelyben. Fut a zápor, fut a hó, s még a villámtól se mozdul az az óramutató. {Rövid dal nagyanyámról 1944, febr. 22

Л Kevéssel halála előtt így emlékezik rá költő-unokája. Mi az erő ? Önbizalom! Kedvet s hevet a munka ád... Dr. Gulyás István, a költő apja 1867. március 29-én született. 1934-ben, 67 éves korában, Margit leánya kérésére kezdi önéletírását s 1939-ben homályosuló látása szakítja félbe a családtörténetet. Halála után Móricz Zsigmond, egykori diákja „Szabadulás a sanyarú sorból" címen közöl részleteket önéletrajzából a Kelet Népében,

1 — s előadást tart róla az Ady Társaságban, „A jó tanár" című cikkében emlékezve rá.

2 De már sokkal előbb Ady Endre felfigyel Gulyás Istvánra s 1901-ben két ízben is ír a Kollégium tudós professzorának ügyéről,

3 aki mint a „Debreczen" с napilap színikritikusa megverekszik egy — őt kritikája miatt provokáló — kereskedősegéddel, demokratizmusból. 1 1941. 8. évf. 5. sz. 5. 2 Híd 1942. III. 31. 3 ae: Párbajozó kereskedősegédek. = Szabadság 1900. november 10. Ady Endre Összes prózai művei I. (Bp. 1955) 365—366. — (а. е.): A párbajozó tanár. Nagyváradi Napló [1901. november 29. Ady Endre Összes prózai művei II. (Bp. 1955) 302.1 398