A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Szilágyi Ferenc: Földi János és Csokonai kapcsolatáról

Mint látható az eddigiekből is: van jócskán elvégzetlen munka Földi János körül, akár saját életművét, akár Csokonaihoz fűződő kapcsolatát tekintjük. Végül — de nem utolsó sorban — az elvégzendő feladatok közé tartozik Földi elveszett, illetőleg lappangó műveinek felkutatása is. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy e tárgyban már új eredményekről számolhatok be. Ismeretes, hogy a korán elhunyt tudós hajdúhadházi író nem tudta lezárni életművét. Fő munkájából, három kötetre tervezett természetrajzából, csak egy kötet jelent meg,. Az állatok országa; az is halála évében, s úgy, hogy már nem láthatta készen. A másik két kötet — A növények országa s Az ásványok országa — töredékben maradt fenn. Az előbbit maga Csokonai igyekezett befejezni, mintegy barátja iránti kegyeletből, s ugyancsak ő igyekezett az író özvegyétől megszerezni a teljes kézirati hagyatékot — nem sok eredménnyel. Pedig sok kincsnek kellett ott lennie! Az utókor — bár kissé megkésve — sokat tett Földi félbemaradt s rejtve maradt életművének megmentésére: 1910-ben kiadták szétszórtan megjelent s addig még kiadatlan verseit, 1912-ben nyelvtanát, a Magyar Grammatiká-t, a közelmúltban pedig lelkes diákok, a Kölcsey Ferenc gimnázium tanulói, közreadták nyelvtanának Ä versírásról című második részét is.

45 Újabb — lappangó vagy ismeretlen — művek azonban 1910 óta nem bukkantak elő. Földi verseinek közreadója, Mixich János, azt írta 65 éve, hogy a költőnek mindössze harminc verse jelent meg életében; a kiadásban azonban ennek több mint kétszeresét közölte. Köztük egy kétsoros töredéket is a „Lakodalmi-vers"-ből: Engedj! engedj ollykor vidám (vagy: nyájas) Vénusodnak, Oszszátok az élet gyönyörűségeit, vagy: Oszszátok egymással az élet terheit.

46 Ez a kis töredék egy levélben maradt fenn, amelyet 1788. október 2-án küldött el Földi János írótársának, Kazinczynak. Mi lett volna ez a „lakodalmi vers"? A kétsoros töredéket immár kiegészíthetjük a hiányzó néhány száz sorral: a prágai Egyetemi Könyvtárban éppen a közelmúlt napokban sikerült megtalálnom az egész verset, amelynek teljes címe: A férjhez vágyó Fillis és oktató Anna lakodalmi versben.

4,1 Voltaképpen fordítás ez a mű a holland Jacob Cats latin nyelvű verses munkájából. A tisztes szerelemre s a jó erkölcsökre intő afféle oktató vers. Ne gondoljuk azonban, hogy valamiféle száraz, unalmas moralizálás: csalafintán van megszerkesztve, mint az olyan „erkölcsnemesítő" újságcikk, amely a külföldi színpadok kacér jelenetein háborogva bemutat azért belőlük néhányat — hogy azért a közönség érdeklődését is biztosítsa. A szerző, a XVII. század legnépszerűbb németalföldi írója, akit otthon csak „Cats apó"-nak becéztek, értett az effélékhez. Moralizáló műveibe belecsempészte a pajkos és erotikus jeleneteket. Itt a házasságra vágyó türelmetlen tizennyolcéves Fillis replikázik az idősebb, tapasztaltabb Annával, aki is jó tanácsokkal, bölcs intelmekkel hűti le fiatalos lobogását. Am a furfangos szerző Fillis szavaival módot talál a testi szerelem örömeinek ecsetelésére is: Minap szemeimet Házunkra fel-vetve Edgy pár víg galambot nézek szemlélgetve, Látom, hogy orrokkal egybe tsatólodnak 'S édes zsibongással vígan tsókolódnak. 45 Földi János, A' versírásról. Bevezetéssel, utószóval, jegyzetekkel, magyarázatokkal, szógyűjteménnyel közzéteszi a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 1961—62. évi IV/b osztályának munkaközössége. Szerkesztette: Adámné Révész Gabriella. (Budapest, 1962.) 46 Mixich i. m. 204. 47 A Pesten kinyomtatott mű pontos címe: A' férjhez vágyó Fillis és oktató Anna lakodalmi-versben Lydi Jákobból. Pesten, 1787. — Egyéb bizonyítékok mellett kétségtelenné teszik Földi János szerzőségét a „Tudósítás" című előszó végén olvasható névbetűk: ,,a' Vers-író F. J." 383