A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

kell szólnunk. A migráció minden fajtája minden esetben integrálja a helyi kultúrát. Nem mond ennek ellent az sem, ha olykor-olykor, sajátos helyi okok következtében, a folyamatosan integrálódó kultúrát megosztja, tagolja, sőt esetleg éppen felkelti az elkülönülést, az idegenség érzését és tudatát.

48 Negyedszer — visszatérve a nyelvi tényezőkre — arra kell még felhívni a figyelmet, hogy például az áruk, termékek és termények elnevezése jól jelzi ezt az árucseréhez kötődő migrációt. A szervezett árucsere jeles alkalmain, a piacokon és vásárokon a mi sajátos szempontunkból a leglényegesebb mozzanat az, hogy ellentétes tájak, egymástól különböző termelési egységek találkozóhelyei, árucsere alkalmai is. Ebből a szempontból az úgynevezett peremterületek települései, illetőleg vásárhelyei a legfontosabbak, mert rajtuk hegyvidéki és alföldi termény- és termékforgalom van, két különböző táj árucseréje bonyolódik le. Ha ezt a szempontot vesszük alapul, mindjárt megállapíthatjuk, hogy a Kárpátok nagyjából félkör alakú vonulata mindkét oldalán, belül a medence felől is és kívül is egy-egy ilyen peremterület van, amelyen a vásárhelyek egész sora alakult ki. Mind a belső, mind a külső vásáröv piacain, vásárain ősidők óta folyik a hegyvidék és a síkság árucseréje. A belső és a külső vásárövben egyaránt neves városok fejlődtek ki, mind megannyi híres vásárhely is egyben. Még a kisebbek is, hiszen a nagyvárosok, vásárhelyek szomszédságában, az azok felé vivő utak mellett települtek, azok elővárosainak, illetőleg elővásárainak is fölfoghatók. Szólnunk kell a Kárpátok vonulata belsejében helyet foglaló kisebb-nagyobb medencékről is. Ezek a medencék árucsere szempontjából a középpontjaikban helyet foglaló, átkelő helyeknél települt vagy fontos szárazföldi utak kereszteződésénél épült városaikat, falvaikat formálták jelentős vásárhelyekké, árucsereközpontokká. Arról sem szabad megfeledkeznünk, éppen a migráció szempontjából, hogy mind a belső és mind a külső vásáröv, mind pedig a belső medencék vásárhelyei is kapcsolatban álltak egymással. Elmondhatjuk, hogy ezek a kapcsolatok voltak a migrációban leginkább érdekeltek. Gondoljunk csak a mi vásárvárosainkra, arra a vásárövre, amely Pozsonytól (Bratislava) kiindulva Szencen (Senec), Nagyszombaton (Trnava), Losoncon (Lucenec), Gyöngyösön, Rimaszombaton (Rimavska Sobota), Rozsnyón (Roznava), Egeren, Miskolcon, Szerencsen, Kassán (KoSice), Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Ungváron (Uzshorod), Beregszászon (Beregovo), Munkácson (Mukacevo), Szatmáron (Satu—Maré), Nagybányán (Baia-mare), Nagykárolyon (Carei), Nagyváradon (Oradea), Gyulán, Aradon (Arad), Temesváron (Timisoare) át Versecig (Vrsac) tart és az Alföld és a környező hegyvidék találkozásánál települt. A felsorolt jeles vásárhelyek mindegyikéhez számos kisebb, de mégis fontos táji árucserehelyek kapcsolódnak, mint például Gyulához Békés, Nagyszalonta (Salonta), Békéscsaba; vagy Gyöngyöshöz Pásztó, Szécsény, Hatvan, Jászárok szállás, Jászberény. Ugyanez a helyzet a Dunántúl nyugati részén, az ottani peremvidéken is. Az ottani Magyarok és románok II. Budapest, 1943. 467—468.; Ä". K. Klein: Németi-orte in Ungarn und Siebenbürgen. Südostdeutsches Archiv VI. 1963. 65—71.; Gunda Béla: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők, id. т.; Ujváry Zoltán: Az átadás, átvétel és a funkció kérdései egy népszokásban. Műveltség és Hagyomány 111. Budapest, 1961. 5—85.; H. Pirchegger: Die Untersteiermark in der Geschichte ihrer Herrschaften und Gülten, Städte und Märkte. München, 1962.; Gunda Béla: A kultúra integrációja és az ethnikai csoportok alakulása 1963. id. т.; О. Pickl: Die Memminger Handelsgesellschaft Funck und ihr Handel mit dem Südosten. Südostdeutsches Archiv X. 1967. 108—131.; R. Klier: Beziehungen Nürnbergs zu Pettau im fünfzenhten Jahrhundert. Südostdeutsches Archiv X. 1967. 83—101.; B. Andrásfalvy: Relations interethnizes en Transdanubie id. m. 1969.; G. Wild: Deutsche Sie Siedlungen in Syrmien, Slawonien und Bosnien. Südostdeutsches Archiv XIV. 1971. 144—154.; S. Formán—

J. Riegelhaupt: Market place and marketing system: Toward a theory of peasant economic integration. Comparative Studies in Society and History 12. 1970. 188—212.; Paládi-Kovács Attila: Az anyagi kultúra alakulása néhány dél-alföldi (bánsági) magyar faluban id. т. 1973. 291—326.; С. Göllner: Säshsicsh-rumänische Kulturinterferenzen. Südostdeutsches Archiv XIX—XX. 1976—1977. 144—149.; H. Sturmberger: Weiterwanderung deutscher Kolonisten aus Ungarn (Batschka) und dem Banat nach Südrusszland in den Jahren 1804—1816. Südostdeutsches Archiv XIX—XX. 1976—1977. 70—85. 48 Réső Ensel Sándor: Magyarországi népszokások. Pest, 1866. Debreceni lányvásár: 90., zombori lányvásár: 349., krasznibródi ruthén lányvásár 349—350.; Szabó Imre ésErnyey József: A gainai leányvásár. Néprajzi Értesítő VIII. 1907. 274—287.; Bányai László: Kitárul a világ. 1978. id. т. 49. 264