A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

amely a termelői viszonyoktól, a munkamegosztás előrehaladottságától, a piac- és vásárhelyek vonzáskörzetétől, a közlekedés fejlettségétől függően többféle lehet: mindenekelőtt kis- és nagykereskedelem? A kiskereskedelem a hagyományos társadalmakra jellemző, olyan gazdasági-termelői viszonyokra és munkamegosztásra, amelyben az árutermelés már A kiállítások története Magyarországon. Magyar ipartörténet II. Budapest, 1908.; Mendől Tibor: A helyzeti energiák és egyéb tényezők szerepe városaink valódi nagyságában és jellegében. Földrajzi Közlemények 1936. 98—109., 121—133.; Mérei Gyula: A magyar céhrendszer 1848 előtt. Századok 82. 1948. 60—100.; Nyárády Gábor: Az első magyar iparműkiállítás. Budapest, 1962.; László Kádár: Landscapes, zones and their regional energy. Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 114. Debrecen, 1975. 35—80.; Dankó Imre: Tiszántúli vásárok-piacok. Vásártörténet — hídivásár. Debrecen, 1976. 15—22. 7 Prónay Gábor: A lúd-hajcsár. Vázlatok. Pest, 1855. 63—66. A győri és nyugatmagyarországi baromfitenyésztésről és kereskedésről. Heves megyei parasztkereskedők szedik össze a Tisza-vidék hídjait.; W. Roscher: System der Volkswirtschaft. Stuttgart, 1892.; Hteblay Emil: A baromfitenyésztési termékek értékesítéséről. Budapest, 1897.; Uő.: A baromfitermékek értékesítése. Budapest, 1901.; Bártfay Udó: A tojáskereskedés. Baromfiak. Budapest, 1898.; iff. Holló József: A baromfitenyésztés és a kereskedelem. Kiskunfélegyháza, 1903.; A szilágysomlyói tanács eltiltotta a hetivásáron való árusítástól Gallisz Jánost és társait, akik szepesi tót származásukra hivatkozva árusítottak a szilágysági hetivásárokon. A gyolcsos tót. Tasnád II. 1910. 2. 3.; Winkler János: Baromfi- és tojáskereskedelem. Budapest, 1913.; Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. Okirattárral 1307—1848. Céhek lajstroma, a céhirodalom könyvészete. I—

II. Budapest, 1913.;/. Houdek: Cechovnictvo na Slovensku. Turciansky Sväti Martin, 1943.; Banner Benedek: Házalók népünk szolgálatában a XIX. század második felében. Ethnographia LIX. 1948. 110—116.; B. Gunda: Wandering Healers, Medicine Hawkers in Slovakia and Transylvania. Southwestern Juornal of Anthropology V. 1949. 147—150.; Szlovák vándorkereskedők Oroszországban az első világháború előtt, galantéria (fésű, gomb, olló, kés, borotva, plajbász, ruhafélék, cipő) árusítással foglalkoztak. Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen, 1956. 123.; Ökörkereskedőkről: Ember Győző: Külkereskedelmünk történetéhez a XVI. században. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Osztályának Közleményei VIII. 1956—1958. 309—348.; A. Kowalska-Lewicka: Handel wiejski na Podhalu w drugiej polowie XIX i w poczatkach XX wieku. Kwartalnik Historii Kultury Materialnej V. 1957. nr. 2. ;Czug Dezső: Faluzó és vásározó fazekasok Magyarszombatfán és környékén. Néprajzi Közlemények 1959. 136—146.; Székely György: Vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV—

XVI. században. Agrártörténeti szemle III. 1961. 3—4. sz. 309—343.; Paládi-Kovács Attila: Gömöri vándorárusok az Alföldön. Ethnographia LXXVII. 1966. 295— 296.; Kolozsvár piacán gyökérárusokat említ: Gunda Béla: A természetes növénytakaró jelentősége a Gyalui havasok és a környező hegyvidék népének táplálkozásában. Ethnographica Carpathica. Budapest, 1966. 33.; Domonkos Ottó:A nyugat-magyarországi tyúkászatról. A Néprajzi Múzeum Füzetei 28. Budapest, 1967.; Beluszky Pál: Die Kleinhandelszentern Ungarns und ihre Anziehungsbereiche. Acta Geographica Debrecina XII—

XIII. Debrecen, 1967. 49—82.; К. Fojtik: Professional groups in the development of folk culture in Middle Europe. Opera Ethnologica 3. Man and Culture II. Prague, 1968. 53—61.; V. Tudor: Orase, tirguri si sate ín Dacia romána. Bucuresti, 1968.; N. Dunäre: Räspinderea satelor specializte ín mestesuguri ре teritorul Romäniei. Cibium 1967—1968. Sibiu, 1969.; Martha Zsuzsanna: Törekvések а tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969—1970. Budapest, 1970. 285—306.; Petercsák Tivadar: Vándoriparosok a Zempléni-hegységben. Ethnographia LXXXIV. 1973. 527— 548.; Dobrossy István: A mezőkövesdi vászonkereskedelem. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. Miskolc, 1973. 105—109.; Martha Zsuzsanna: A baromfitoll az 1920—1944. évek magyar gazdasági életében. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973—1974. Budapest, 1975. 251—280.; Balassa Iván: A faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973—1974. Budapest, 1975. 145—159.; A kocsi legelőt járó pásztorok vándor gyümölcsárusoktól vásároltak gyümölcsöt, például abasári szőlőárusok is eljártak erre a vidékre: Füvessy Anikó: A hagyományos pásztorélet vizsgálata a kócsi-legelőn. Túrkevei Tanulmányok. Szolnok—Túrkeve, 1976. 69., 77.; M. Vego: Bosanski trgovci i dubrovacki financijeri u drugoj polovici 15. i u prvoj polovici 16. stoljeca. Anali historijskog odjela centra za znanstveni rad Jugoslavenske Akademije Znanosti i Umjetnosti u Dobrovniku. Svezak XV—, XVI. Dubrovnik, 1978. 53—68. 253