A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

megindult és eléggé elterjedt ahhoz, hogy a tényleges cserét felváltsa.

8 A nagykereskedelem a kiskereskedelemből fejlődött ki, ügyes, fáradtságot nem ismerő emberek tevékenysége révén. Nem haszon nélküli, ha ezt a folyamatot megvilágítandó, két olyan kereskedőre utalunk, akiknek a működése az árucserén alapuló migráció vonatkozásában is felvilágosítással szolgálhat. Vári Mózes nagykőrösi kereskedőről van szó és Hans Edelmannról, aki Staierországban élt és tevékenykedett.

9 A két kereskedő azontúl is, hogy nagyjából közel azonos időben éltek, életpályáik sok más részlete tekintetében is rokoníthatók. Vári Mózes életét vázoljuk csak fel. Szülei mint szegény emberek kezdték a kereskedést, de szorgalommal, kitartással odajutottak, hogy jómódban élhettek és az özvegy már külön kereskedhetett, és a gyerekeik is. A Vári-gyerekek bejárták az egész országot, megfordultak a pesti, a gyöngyösi, a debreceni, a túri vásárokon, adtak-vettek. Vári Mózes tanult ember volt. Zilahon volt kisdiák, Debrecenben mendikáns, Kecskeméten — csupa jeles vásárhelyen — deák. Messze vidékeket bejárt, ahogy maga írta Diáriumában: „igaz dolog, hogy mind Erdélyben, mind Lengyelországban Dantzkáig, és Ausztriában Bétsig bujdostam ifjúi erőm s időm lévén hozzá, de ez bujdosásommal is magamnak használtam, mert mind németül, tótul, lengyelül, rátzul és oláhul annyira megtanultam, hogy akár mellyikkel azon Nemzetek közül beszélhetek, és dolgom lévén vélek, Tolmács nélkül végezhetek".

10 Majlát J. szerint Nagykőrösön Vári Mózeshez hasonló elemekből a XVIII. századra népes kereskedőpolgárság alakult ki.

11 Hans Edelmann a harmincéves háború alatt tevékenykedett és Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon is kereskedett. Az Ausztriába, illetve Velence felé tartó szarvasmarha-kereskedelemnek volt az egyik jelentős alakja.

12 A kiskereskedelem több fajtáját ismerjük: a kisszerű piaci-vásári kereskedelmet (kofa, kupec), az összegyűjtő kereskedelmet (bizonyos termékek és termények összevásárlását, részint közvetlenül a termelőktől lakásaikon, részint pedig a piacokon, a hetivásárokon, és továbbítása a nagykereskedelem, esetleg egyenesen a feldolgozó ipar felé: gabona-, bor-, fa-, gyümölcs-, olaj-, tej- és tejtermékek-, tojás-, toll-, bőr-, gyapjú-, sonkoly-, viasz-, baromfi stb. felvásárlása), a vándorkereskedelmet (ide tartozik a házalás is) stb.

13 A kiskereskedelem 8 A pesti piacz kereskedelmi szokásai. A Hon 1863. 231. sz.; Szathmári Károly: Baja (szab. város) szerepe Magyarország kereskedelmében és lehető összekapcsolása az alföldi vasúttal. Pest, 1864.; Adalakékok Magyarország nyersterményeinek ártörténetéhez a 19. században, a pesti piaczon történt jegyzések szerint. Budapest, 1873.; K. Scherzer: Wirtschaftliches Leben der Völker. Wien, 1885.; Kiállítások címszó: Pallas Nagy-Lexicona X. Budapest, 1895. 522—524.; Blankenberg Imre: Nagykanizsa város kereskedelmének története. Budapest, 1929.; Beluszky Pál: Tiszafüred vonzásterülete. Jászkunság 1959. 118—127.; Antal József né: Baranya megye kereskedelmi vonzáskörzetei. Budapest, 1962.; Beluszky Pál: Mátészalka vonzásterülete. Földrajzi Értesítő XII. 1963. 201—223.; Uő.: Magyarország kereskedelmi központjai. Földrajzi Értesítő XV. 1966. 237—261.; Mialatt Európa vezető hatalmai a világpiacon versenyeztek újabb és újabb piacok szerzéséért, Magyarország kereskedelmi élete még mindig a középkori formák között tengődött: Molnár Erik (szerk.): Magyarország története I. Budapest, 1971. 3. kiadás. 330.; A mosoni, óvári és győri kereskedők társulatai a puszták egész láncolatát bérelték, és ezeken legeltetve, hizlalva hajtották a megvásárolt marhákat a bécsi piac felé. Még az erdélyi, román, bolgár és szerb marha is ezen az úton jutott el a nyugati piacra: Uo. 330—331.; Az 1730-as években a régi magyar kereskedőréteg sorai között az Alföldön új réteg tűnt fel, a görög kereskedők, és egyre nagyobb szerepük lett a török területekről jövő forgalom lebonyolításában: Uo. 331.; Beluszky Pál: Nyíregyháza vonzáskörzete. Budapest, 1974.; Büchl Antal: Letelepedés és gazdálkodás a Bánságban (1716—1848). Korunk Évkönyv 1979. Kolozsvár-Napoca, 1978. 282—289.; Nicolae Dunáre: Román—magyar—szász etnokulturális kapcsolatok. Korunk Évkönyv 1979. Kolozsvár— Napoca, 1978. 75—80. 9 Majlát Jolán: Egy alföldi cívis-város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Budapest, 1943. 174.; H. Valentinitsch: Hans Edelmann — ein steirischer Kaufmann und Unternehmer zur Zeit des Dreiszigjährigen Krieges. Blätter für Heimatkunde 48. 3. 1974. 80—88. 10 Majlát Jolán Egy alföldi cívis-város id. m. 174. 11 Ua. 12 Helfried Valentinitsch: Hans Edelemann — ein steirischer Kaufmann id. m. 13 Felsőtárkányi gyümölcs, szamóca, virág Egerben: A szamócás lány. Vasárnapi Újság 1857. 88.; A nánásiak szalonna árusítása a Hegyalján: Takács Ede: Hajdú — Nánás és temploma. Vasárna254