A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

megoszlása nem változott, sőt még feszítőbb ellentmondások keletkeztek. Az új gazdák zöme agrárnincstelenekből és kisparasztokból tevődött össze, akik nem rendelkeztek élelemtartalékkal; 1945 őszén készített felmérés tanulsága szerint szerszámokkal való ellátásuk is elégtelen volt.

42 Hasonló súlyos gondok jelentkeztek a ruha- és lábbeliellátás, a lakásviszonyok, a vetőmag és az igaerő vonalán is.

43 1946. január elején Mészáros András a debreceni földhözjuttatottak nevében panaszolja: „Százával, ezrével vergődünk, szántani-vetni szeretnénk ... de sajnos nincs mivel ... 1,5 kh földemet 150 000 pengőért szántották fel, amikor a tengeri ára 18 000 pengő volt."

44 Súlyosbította a mezőgazdaságban dolgozók helyzetét az 1946—1947-es évek gyenge terméseredménye. Az állam ebben a helyzetben a gazdaságpolitikai eszközei révén egyre erőteljesebben avatkozott be a mezőgazdasági ágazat életébe. Szabályozta az állati és gépi igaerő felhasználását, majd az 1945—1946. gazdasági évtől sor került a termelési folyamatok legfontosabb szakaszainak szabályozására, termelési tervek összeállítására.

45 A gazdálkodás szempontjából nagy jelentősége volt a beszolgáltatási rendszer kiépítésének a stabilizáció esztendejében. Ezt megelőzően a kormányzat különböző, nem elég átgondolt beszolgáltatási rendeletekkel kívánta enyhíteni a súlyos élelmezési gondokat. A Nemzeti Parasztpárt debreceni szervezete 1945. november 29-én tartott értekezletén felvetette a rendszertelen és a szegény parasztságot sújtó beszolgáltatási rendeletek felülvizsgálatát. A Fékosz városi csoportja a beszolgáltatás holdankénti kivetését követelte a miniszterelnöktől. Az MKP megyei bizottsága jelentette 1946. augusztus végén „Az ún. dézsma rendelet, amely az utolsó pillanatban jött ki egységes felháborodást váltott ki a parasztság körében."

46 Debrecen mezőgazdaságának fejlesztését szolgáló átfogóbb agrárpolitikai terv kidolgozására csak 1946-ban került sor. A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusának határozatai alapján a debreceni pártszervezet várospolitikai programja rövid fejezetben összegezte a kommunisták állásfoglalását a város fejlesztésének legsürgetőbb kérdéseit illetően. Sürgették a közrend helyreállítását a földeken dolgozók biztonsága érdekében. A sertésbeszolgáltatás könnyítésére sertéstelep létesítését szorgalmazták a pallagi Mezőgazdasági Akadémia gazdaságában, illetve tenyészállatok beszerzésére hívták fel a várost. A lakosság jobb ellátása érdekében propagálták a konyhakertészetet, a kisállattenyésztést, és az ipari növények termesztését. Felvetették a termelői borkimérések engedélyezésének igényét. Messzebbre tekintőnek látszik a talajjavítási kísérletek sürgetése.

47 A stabilizáció a mezőgazdaság szempontjából igen nehéz helyzetet teremtett az új árrendszerrel, amelyet az 1938—1939-es bázisról alakítottak ki — az ipari termékek szorzószáma 4,97; a mezőgazdasági termékeké pedig 3,20 volt. Ennek eredményeként a magas ipari árak és a mezőgazdasági termékek alacsony árszínvonalas súlyos agrárollót eredményezett.

48 42 HBmL. XXIV. 218. 3. 509/1945. 43 HBmL.XXl. 505/a. 57. 5209/1947.1947. márc. 27. 62. 16610/1947. 1947. szept. 11.; 59. 7101/1947.; XXIV. 218. 10.508/1947. 1947. okt. 31. 44 Néplap, 1946. jan. 11. Gazdaságok állatállománya 1946. augusztus 30-i összeírás alapján: Állatfaj nincs 1 db 2 db 3 db 4 db 5 db Szarvasmarha 7 265 5516 529 28 Ló 10 160 2132 934 95 17 — Juh 13 036 192 71 29 7 3 Sertés 4 680 6874 1516 227 41 — HBmL. XXI. 505/a. 42. 2416/1946. Orbán Sándor reálisan mutatja be a hitelellátás és inventárpótlás valóságos problémáit. Két agrárforradalom Magyarországon. Bp. 1972. 51. 45 Szakács i. m. 104—105. old. 46 HBmL. XXI. 505/a. 37. 31.899/1945. 1945. nov. 29.; HBmA. 25. f. 6. őe. 1946. aug. 22.; Néplap, 1946. febr. 18. 47 A Magyar Kommunista Párt Debreceni szervezetének Várospolitikai Programja (Szabadság Nyomda, Debrecen) 14—15. 48 Szakács i. m. 245