A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között
A földosztás szerves részének tekintjük a juttatott föld védelmét. Az 1945 telén megindított föld-visszaszerzési akciók ellen egységesen sorakoztak fel az új gazdák az MKP és a NPP vezetésével. A Nemzeti Parasztpárt debreceni szervezete 1945. november 29-én kijelentette: „Általános nyugtalanságot, félelmet vagy jogos felháborodottságot keltett a földhözjuttatott parasztság körében a föld visszaadása a régi tulajdonosoknak ... pártunk álláspontja az, hogy birtoklevéllel rendelkező földhözjuttatottak, akik a földeket már munkálják is, semmiféle jogcímen ne mozdíttathassanak ki a régi tulajdonosok javára földjeikből." 37 A mezőgazdasági termelés 1945—1948 között Az agrárforradalom megvalósítása után szükségessé vált a politikai pártok agrárprogramjának kidolgozása. 38 A Magyar Kommunista Párt a III. kongresszuson fogalmazta meg elgondolásait az agrárfejlődés vonatkozásában. A párt elsősorban akcióprogramot adott, a legsürgetőbb feladatok megoldására hívott fel: a mezőgazdaság helyreállítására, az új agrárviszonyok megszilárdítására. A kommunisták a szegényparasztokkal és az újgazdákkal akartak szövetkezni, elősegíteni a kisparaszti gazdaságok termelésének fellendítését. Az 1947 júniusában összehívott országos szövetkezeti konferencián az MKP szövetkezet-politikájának tengelyébe a földművesszövetkezetek fejlesztését állította. Az SZDP agrárprogramját 1947 februárjában fogadta el a XXXV. kongresszus. Jellemzője az akcióprogram és a perspektivikus program sajátos keveredése. A kisgazdák a földreformot „örök és megváltozhatatlannak" tekintették. Biztosítani kívánták a „polgárság és a polgári életfelfogású parasztság méltó helyét és életfeltételeit". A Nemzeti Parasztpárt az 1947 májusában meghirdetett agrárprogramjában a földreform eredményeinek „örökre" való biztosítását ígérte. A politikai pártok mellett egyéb szervezetek és a szakminisztérium is körvonalazta elképzeléseit. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara az MKP agrárprogramjának lényegét a következőkben ragadta meg: „.. .elsősorban a földhözjuttatottak sikeres gazdálkodásának az előmozdítását tűzte ki célul", ezzel szemben a Kamara „a magyar mezőgazdaság egyetemes érdekeit" hangsúlyozta. 39 A Tiszántúli Földművelésügyi Tanács szerint „.. .elsősorban azokat a feladatokat kell megvalósítani, amelyek a termelés fejlesztését s e réven a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának megjavítását" szolgálják. 40 A minisztérium XIV. osztályának a következő prognózisa volt: „Feltételezhető, hogy nálunk sem az amerikai kapitalizmus rendszere, sem az orosz gazdasági rendszer nem általánosulhat." A mezőgazdasági termelés valószínű keretei: „egyéni vállalatok, állami konceszszióhoz kötött egyéni vállalkozás, az érdekeltek szabadon létrejövő közössége, az érdekeltek állami irányítással létrejövő és működő közössége, állami vállalat". 41 A koalíció teremtette variánsok mindegyikéből felfedezhető néhány elem a gyakorlati életben. A magyar agrárstruktúrában alapvető változás következett be a földosztás után. Igaz, hogy a föld magántulajdona továbbra is meghatározó jellegű maradt, hiszen a létrehozott állami gazdaságok területének aránya meglehetősen alacsony volt. A változás elsősorban abban állt, hogy megváltozott a földtulajdon funkciója és a birtokstruktúra. A kis- és középparaszti gazdaságok váltak meghatározóvá, s a mezőgazdasági termelés a családi gazdaságra alapozódott. A földosztás megvalósításával csak növekedett a földművelésügyi kormányzat feladata, hiszen a földtulajdonosok számának növelésével a meglevő gazdasági eszközök aránytalan 37 HBmL. XXIV. 202/c. 2. 1945. nov. 29., az MKP Hajdú megyei pártértekezlete is állást foglalt a földreform védelmében. Néplap, 1946. febr. 6. 38 Szakács Sándor: A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon 1945—1948. (Bp. 1971.) 46—89. 39 HBmL. IX. 265/b. 5788/1946. 40 XXVI. 218. 10. 432/1947. 41 Új Magyar Központi Levéltár XIV. oszt. 1946. 40. tétel. 225.056. Tervszerű agrárpolitika kialakítása. 244